Jelentős egyszerűsítés: akár 57%-kal csökkenhet az adatpontok száma a vállalati fenntarthatósági jelentésekben

Az európai fenntarthatósági jelentéstétel jelentős átalakulás előtt áll: az EFRAG (European Financial Reporting Advisory Group) által 2025 júniusában közzétett előrehaladási jelentés és a július végén publikált ESRS tervezet szerint az érintett vállalatok számára nyilvánosságra hozandó adatpontok száma akár 57%-kal is csökkenhet. Ez a lépés nem csupán az adatkör szűkítését, hanem az ESRS (European Sustainability Reporting Standards) szabványok egyszerűsítését, átláthatóbbá tételét és a vállalati jelentések könnyebb kezelhetőségét célozza.

Az Európai Bizottság idén februárban kiadott Omnibus csomagja tartalmazta az úgynevezett „Stop the Clock!” javaslatot, mely értelmében a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségek bevezetése a második körben belépő vállalatok számára 2028-ra tolódik ki (a 2027-es üzleti évre vonatkozóan), lehetőséget adva a szabványokra való alaposabb felkészülésre.

Arról kell jelenteni, ami fontos

Az ESRS szerinti jelentések 2025-ben léptek életbe több nagyvállalat számára, és az első ciklusban megjelent több száz jelentés alapján egyértelművé vált az információs túlterheltség, valamint a jelentésekben előforduló tartalmi ismétlődések és széttagoltság. Az EFRAG ezért a kettős lényegességi értékelés (DMA) egyszerűsítése mellett döntött, a „top-down” megközelítés erősítésével. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok az üzleti modelljükből kiindulva, a legfontosabb, releváns fenntarthatósági témákra koncentrálva jelentenek, csökkentve a túlzott mennyiségű, kevésbé fontos adatgyűjtést.

„A felülvizsgálat során hangsúlyt kap a jelentések tömörítése és integrációja is, így az önkéntes és kötelező adatok elkülönítése, valamint az EU Taxonómia adatainak külön függelékben történő bemutatása is várható. A korábbi átfedések megszüntetésével alakítják ki a minimális közzétételi követelmények és a tematikus szabványok közti egyértelműbb rendszert, megkönnyítve a vállalatok munkáját”

– hangsúlyozta Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG-riportingért felelős cégtársa.

További könnyítések között szerepel a felvásárlások és eladások kezelésének tisztázása, az „indokolatlan költség és erőfeszítés” elvének szélesebb körű alkalmazása, valamint a jelentési határok és hiányzó inputadatok esetén nyújtott könnyítések, amelyek szintén a jelentéstételi terhek mérséklését szolgálják.

Koherens és összehasonlítható adatok

Az EFRAG arra is törekszik, hogy az ESRS szabványok erősebb interoperabilitást biztosítsanak a globális jelentési keretrendszerekkel, mint például az IFRS S1/S2 vagy a GHG Protocol szabványokkal. Ez az adatpontok mennyiségének csökkentése mellett az információk pontosabb értelmezését és a vállalati fenntarthatósági teljesítmény összehasonlíthatóságát is segíti.

Az ESRS felülvizsgálatának jelenlegi állása és az Omnibus csomag által biztosított halasztás egyaránt fontos mérföldkövek a fenntarthatósági jelentéstétel fejlődésében.

„Bár sokan úgy értelmezik a változásokat, mint a CSRD „kivéreztetését”, az első jelentések tapasztalatai egyértelműen azt mutatják: az egyszerűsítés és az egyértelműsítés nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy a jelentések valódi értéket teremtsenek, és a vállalatok valóban releváns információkat tudjanak átadni érintettjeiknek”

– mutatott rá a szakember.

A következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek mind szabályozói, mind vállalati szinten, hiszen a 2025. szeptember 29-ig tartó nyilvános konzultáció során érkezett visszajelzések döntően befolyásolják majd az ESRS végleges formáját és a vállalatok felkészülési útját a fenntarthatósági jelentéskészítés új korszakára.