Javul az agrármérlegünk

Agrár- és élelmiszer-ipari termékeink szerb piaci térnyerése látványos felfutást produkált az utóbbi évtizedben, ami a termelési szerkezet hasonlóságát nézve nem kis teljesítmény. A 2015-ös év is jól kezdődött, hiszen növekvő export és javuló agrár-külkereskedelmi mérleg jellemezte az év első félévében a szerb relációt.

A közös határainkat az elmúlt hetekben súlyosan érintő migránsválság, a bevándorlók rohamai után normalizálódni látszik a két ország kapcsolata. Mivel Magyarország feltétel nélkül támogatja Szerbia uniós csatlakozási törekvéseit, így megteremthető az együttműködés legfontosabb eleme, a bizalom. A múltban több közös kormányülésre is sor került és a vonalas infrastruktúra fejlesztésében is egyetértés van a két főváros között.

Öntözésben előttünk járnak

A 77,5 ezer négyzetkilométernyi Szerbiát 7,2 millió szerb, horvát, román, magyar lakja. A mezőgazdasági terület aránya 57,9%, közel hasonló a mienkhez. Dél-Bácska, Bánát és Kelet-Szlavónia termékeny öntéstalajai gazdagon ontják a kiváló mezőgazdasági termékeket, és mivel a termelési szerkezet, a klimatikus viszonyok hasonlósága folytán nem sok különbséget mutat, ezért Szerbia jószerivel ugyanazt a termékkört kínálja a kereskedelmi partnereinek, mint mi. (Elsősorban búzát, kukoricát, napraforgót, cukorrépát, szőlőt, gyümölcsöket és zöldségféléket, marha- és sertéshúst, valamint tej- és tejtermékeket.) Öntözési rendszerek kiépítése terén azonban volna mit tanulnunk tőlük, hiszen szemben a mi évi maximum 170 ezer hektárnyi öntözött területi hányadunkkal, a szerb gazdák 919 ezer hektáron képesek védekezni az őket is sújtó aszály ellen.

A GDP szerkezetében relatíve magas, 8,2%-os a mezőgazdaság súlya, 36,9%-os az ipar és 54,9%-ot képvisel a szolgáltatás. Ezzel szemben a foglalkoztatottságban még inkább túlreprezentált a mezőgazdaság, hiszen míg az iparban alig 15,6%-nyi, a szolgáltatásban pedig 62,5%-nyi munkavállaló dolgozik, addig az aktív keresők 21,9%-át a mezőgazdaság foglalkoztatja.

Exportpiacok tekintetében kiemelt partner az olasz, a német, a boszniai, az orosz és a román fél. Míg importban a német, az orosz, olasz, kínai, magyar és lengyel orientáció a jellemző.

Az ország gazdasága növekedési problémákkal küzd. A 2014-es 1,8%-os GDP-csökkenés 71%-os, GDP-arányos eladósodottság mellett a világranglista 206. helyére szorította a szerbeket. A gyenge gazdasági mutatók az egy főre jutó GDP-ben is megmutatkoznak, hiszen a 2014. évi 13.300 USD/fős fajlagos mutató alig fele a mienknek, holott valamikor előttünk járt.

Csatlakozás előtt

Szerbia az utóbbi években komoly lépéseket tett az uniós tagság elnyeréséért. Stabilizációs és Együttműködési Paktumot írt alá Brüsszellel 2008 májusában, és vállalva az EU Interim Kereskedelmi Megállapodás előírásainak teljes körű átvételét, 2012 márciusában elnyerte az uniós tagjelölti státust. Felkészülését magas szintű magyar uniós szakértők is segítették Belgrádban. Jelenleg is előrehaladott tárgyalásokat folytat a WTO-tagság elnyeréséért, bár itt egyes érzékeny témakörök, mint a biotechnológia mezőgazdasági alkalmazásának tiltása tüske egyes befolyásos WTO alapító tagország szemében.

Jóllehet az IMF-fel folytatott tárgyalások nem mentek zökkenőmentesen a múltban. Kemény kifogások érték Szerbiát többek között a magas munkanélküliségi ráta, a stagnáló lakossági jövedelmek, a hiányzó strukturális reformok, a korrupció magas szintje és a 2008 és 2014 között megduplázódó, GDP-arányos államadósság miatt. Végül 2014 végén sikerült egy egymillió dolláros kísérleti hitelszerződést tető alá hozni a szervezettel.

Szerbia Szabadkereskedelmi Megállapodást kötött az EU-val, Oroszországgal, Törökországgal és jó néhány CEFTA tagállammal. Magyarországgal folytatott kereskedelmi kapcsolatai is egyre erőteljesebbek, így az agrárgazdasági relációban is komoly együttműködés zajlik, amit a külkereskedelmi folyamatok is alátámasztanak.

Az elmúlt nyolc évben megduplázódó exportról és importról beszélhetünk, de a 2015-ös év 7%-ot meghaladó növekménye is figyelemre méltó, hiszen az átlagos, agrárexport-növekedési léptéket messze meghaladja.

Széles exportpaletta

Exportszerkezetünk meglehetősen diverzifikált.
A feldolgozatlan mezőgazdasági termékek mellett túlsúlyban vannak a feldolgozott termékek.

Az állati termékek körében jelentős nagyságrendet képez az élő sertés és élő baromfi, leginkább naposcsibe, valamint a sertés- és baromfihúsok, nemkülönben a kolbász- és szalámifélék, valamint a húskonzervek. A növénytermesztési termékek tekintetében szélesebb a paletta, hiszen a vágott virágtól a dugványokig, a fagyasztott vagy szárított zöldségekig, a gyümölcsökön át a gabonatermékekig szór a termékskála, de jelentős az ásványvíz, a sör és a bor, végül a háziállatok etetésére szolgáló tápok exportja is.

Ami pedig a növekedési erélyt illeti, számos termékünk igencsak keresett a szerb piacon, hiszen például a naposbaromfi-export közel 38%-kal, a dugványok, szaporító anyagok kivitele 36%-kal, a kukoricaexport 69%-kal nőtt 2015-ben, miközben a gabonaőrlemények exportja és az ásványvízkivitel megduplázódott, a napraforgómag-export pedig megháromszorozódott. Figyelemre méltó növekedés jellemezte továbbá a kávékivonat és az egyéb élelmiszerek, valamint a kutya- és macskaeledel termékek kivitelét is