Javul a pénzügyi egyensúly, de a gazdaság stagnál 2009-ben

A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a radikálisan megváltozott világgazdasági körülmények között a magyar gazdaság is teljesen új pályára kerül.

E pálya fő jellemzője, hogy a
belső és külső pénzügyi egyensúly –
kényszerűen – még a korábban szándékoltnál
is erőteljesebben javul, viszont a gazdaság lényegében
stagnál, a munkanélküliség nő, a
foglalkoztatás és az infláció csökken.
A pénzügyi egyensúly javulásában
egyaránt szerepe lesz a lakossági nettó
megtakarítás emelkedésének, a vállalkozói
szféra EU-támogatások bővülésénél
kisebb beruházás-bővítésének, de
2009-ben a döntő tényező az államháztartás
hiányának a GDP kb. 2,5%-ára való
visszaszorítása lesz.
A következő hónapokban és
2009-ben a kül- és belföldi kereslet csak nagyon
szerényen vagy egyáltalán nem emelkedik.
Miközben a világgazdaságban a jelenlegi pénz-
és tőkepiaci pánik akár már ez év
végéig lecsillapulhat, a hitelhez jutás tartósan
nehezebbé válik, a növekedési kilátások
borúsak. A gazdasági növekedés a tavalyi
1,1% után idén gyorsul, de csak 2% közelire, majd
2009-ben 0,5% körülire csökken. Az EU stagnálás
közeli vagy recessziós (visszaeső) állapota
beszűkíti a magyar export lehetőségeit. A
külkereskedelmi forgalom drasztikusan lassul, de a kivitel
volumenének behozatalnál gyorsabb fejlődése
fennmarad. Az exportorientált ágazatok közül
nagyobb gondok várhatók a hitelfeltételek
romlását jobban megérző járműgyártásban
– bár ezen belül a különböző gyártók
piaci helyzete messze nem azonos –, s talán kisebbek a
divatcikknek is számító elektronikai termékek
értékesítésében.

A bizonytalan perspektíva és
drága hitel visszafogja a beruházási
tevékenységet. Az EU fejlesztési támogatásai
részben csak az állami források helyettesítésére
lesznek képesek, a lakásépítés
pedig várhatóan visszaesik. A fogyasztói
keresletet behatárolja, hogy a reálbérek idei
szerény emelkedését jövőre hasonló
csökkenés követi, a hitelfelvétel erősen
fékeződik, miközben jelentős összeget köt le
a korábbi hitelek törlesztése. A magas kamatok és
a növekvő bizonytalanság erősítheti a
megtakarítási hajlandóságot: főleg
gyorsan mobilizálható eszközökben, pl. rövid
lekötési idejű bankbetétekben, majd
állampapírokban.
Az infláció – főleg a
világpiaci energia- és mezőgazdasági árak
esése, illetve a magas bázis miatt – a következő
hónapokban és 2009 elején is gyorsan esik.
2008-ban éves átlagban 6,2%-os (az év végén
5% körüli), 2009-ben 3,9%-os (az év végén
3,5% körüli) áremelkedés várható.
A forint árfolyama a nemzetközi pénzpiaci
bizonytalanság miatt ingadozó, de már jellemzően
erősödő. Az év végén 260 forint alatti,
2009 átlagában 250 forintos euró-árfolyam
valószínű.
Ha a nemzetközi pénzpiac
stabilizálódik, s a magyar államháztartási
hiány idei, 3,4% alá csökkentése
eredményeként 2009 tavaszán megszűnik a
Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás,
továbbá az infláció is 4% körülire
csökken, az ország lényegesen közelebb kerül
az euró-zónához történő csatlakozás
feltételeinek teljesítéséhez. Ezért
a közeljövőben napirendre kerülhet az ERM-2
rendszerbe való belépés. Akár már
a fiskális szabályok és a 2009-es költségvetés
elfogadása után sor kerülhet az euró
bevezetése céldátumának – célszerűen
2012-nek – a bejelentésére. Ez növelheti a
magyar gazdaság, s a forint iránti bizalmat.