Japán: az ötmillió étel- és italautomata hazája

Míg sok országban elképzelhetetlen lenne értékes árukat tartalmazó automatákat kihelyezni a városokban, főleg a veszélyesebb kerületekben, addig Japánban legyen szó vidékről vagy városokról, mindenhol megtalálhatóak ezek a készülékek.

Ennek egyik fő oka, hogy Japán a világ egyik legbiztonságosabb országa, ahol rendkívül ritka a lopás. Sokakat meglephet például, hogy a japánok egyszerűen a boltajtók előtt, az utcán hagyják a küldeni kívánt csomagjaikat, majd azt a postás egy adott időpontban begyűjti.

Hasonló okok miatt nem félnek az üzemeltetők kihelyezni az automatákat, mert azokat csak nagyon ritkán rongálják meg. Így az automaták a forgalmasabb helyek mellett az utca nyüzsgése elől eldugottabb területeken is megtalálhatók.

Japánban nagyon sokat dolgoznak az emberek, gyakori, hogy késő estig bent vannak az irodában.

A hagyományos, régi típusú munkahelyeken még mindig tilos az előtt hazamenni, hogy a felettes vagy az idősebb kollégák végeztek volna. Ugyan a modernebb felfogású irodákban ezt már nem tartják be annyira, de sokfelé még mindig eszerint járnak el a dolgozók. Ugyancsak gyakori a túlóra, mivel ez is része a japán munkamorálnak.

Emiatt kevesebb idő jut az étkezésre, de még ha szakítanak is rá valamennyit, sokan inkább a gyors megoldást választják ahelyett, hogy beüljenek egy étterembe, vagy sorba álljanak egy kifőzdénél. Annál pedig nincs gyorsabb megoldás, mint leszaladni a legközelebbi automatához egy szendvicsért, üdítőért vagy rágcsálnivalóért.

Az automaták népszerűségéhez az is hozzájárul, hogy bárki üzemeltethet ilyet. Ehhez egy kérelmet kell csak benyújtani, ha pedig elfogadják, akkor már csak a 300 ezer forint körüli beüzemelési díjat kell kifizetni, és kiválasztani, hogy hová helyezzék ki az automatát. Ugyan lehet ezzel is pénzt keresni, viszont sokan inkább csak mellékjövedelemként tekintenek az automatákból befolyó bevételre.
Ráadásul az is meg van szabva, hogy hány engedély adható ki, 2017-ben például az összes hely betelt, így például idén nem is adtak ki még egyetlenegy új engedélyt sem.

Egy egész iparág épült az automaták köré. A legtöbbnél a különböző típusú hulladék gyűjtésére alkalmas kukák is megtalálhatók, ám ezeket a forgalmasabb helyeken naponta többször is üríteni kell. Erre számos vállalat szakosodott, akárcsak arra, hogy folyamatosan újratöltsék termékekkel az automatákat és megjavítsák a hibásan működőket.

A gyors kiszolgálás és az elérhetőség mellett az automaták nagy előnye, hogy viszonylag olcsón kínálják a termékeket. Egy kávé nagyjából 380 forintnak megfelelő yenbe kerül, egy csésze zöld tea pedig 470 forintba. Egy évtizeddel ezelőtt még gyakorlatilag bármilyen italt meg lehetett vásárolni egy darab érme bedobásával (100 yenes érme), mostanra viszont az adóemelés miatt az automatákban elérhető termékek is némiképp drágultak. Ma már viszont nemcsak készpénzzel, hanem sok esetben bankkártyával vagy telefonos applikációval is lehet fizetni.

Az étel- és italautomaták az 1960-as években lettek népszerűek Japánban, amikor a helyi élelmiszer- és üdítőitalgyártók felismerték, hogy sokkal több embert tudnak elérni az utcákra kihelyezett automaták segítségével.
Az ország legnagyobb üdítőmárkái, köztük a Suntory, a Kirin, az Itoen és a Calpis nagyon sok gépet üzemeltetnek szerte Japánban. A készülékek oldalán elhelyezett feliratokból pedig egyértelműen kiderül, hogy milyen terméket kínál az automata, vagy éppen melyik márkához tartozik a gép. Az elmúlt években már egyfajta hirdetőtáblaként is funkcionálnak, ezért egyáltalán nem szokatlan, hogy extravagáns kinézettel rukkolnak elő a cégek, néha pedig filmeket és koncerteket is hirdetnek rajtuk. (origo)