Január elsejétől akár 70 százalékkal is emelkedhet az ebédpénz

A Magyar Közétkeztetők Szövetsége (MKSZ) tárgyalásokat folytat az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) egészségügyért felelős államtitkárságával a közétkeztetés reformját érintő rendelettervezetről. Az MKSZ álláspontja szerint, amennyiben a rendelet a minisztérium által vitára bocsájtott formájában lép életbe, úgy 2014. január elsejétől akár 70%-kal is drágulhat a közétkeztetés Magyarországon. A szövetség véleménye szerint a menzareform ebben a formában nem átgondolt, hiszen ilyen arányú költségnövekedést sem az önkormányzatok, sem pedig a szülők nem tudnak majd finanszírozni.

A Magyar Közétkeztetők Szövetsége támogatja az EMMI közétkeztetés reformjára vonatkozó elképzeléseit, de a szakmai szervezet véleménye szerint számos ponton finomítani kell a jövő év januárjától életbe lépő táplálkozás-egészségügyi előírásokat. A rendelettervezet az MKSZ véleménye szerint számos olyan elvárást tartalmaz – mint a naponta kötelezően biztosítandó élelmiszerek köre, vagy a felhasználható alapanyagok korlátozása –, amelyek túlzott anyagi terhet rónának az önkormányzatokra és a szülőkre. Dr. Tettinger Antal, a Magyar Közétkeztetők Szövetségének elnöke elmondta, számításaik szerint a rendelet mostani, változtatás nélkül történő életbelépésével akár 70%-kal is drágulhat a közétkeztetés 2014 januárjától, hiszen a rendelettervezetből adódó többletköltségeket a közétkeztető cégek már nem tudják magukra vállalni.

„A költségek növekedése a családok pénztárcájára is hatással lesz, a változás gyermekenként átlagosan havi 5.000 forinttal növelheti a szülők terheit. Ez az összeg a hátrányosabb helyzetű településeken pedig akár a havi 10.000 forintot is elérheti majd, hiszen itt ma jóval alacsonyabb étkezési normából gazdálkodnak az önkormányzatok” – fejtette ki az érdekegyeztető fórumon a szövetség elnöke.

Az MKSZ szerint a költségnövekedés mellett jelentős problémát jelent, hogy a gyermekek ízlésvilága egyáltalán nem találkozik a rendelettervezetben megfogalmazott egészséges ételekével. Dr. Tettinger Antal szerint egészen extrém elgondolás, hogy míg a tradicionális magyar konyha ízei és ételei túlzottnak talált olaj-, só- vagy zsírtartalmuk miatt nem lesznek adhatók a közétkeztetésben, addig a szójás és alacsony hústartalmú felvágottakat továbbra is kínálhatják majd a hazai menzákon. Így például a rántott húst, a túrógombócot, vagy szalámiféleségeket nem lehet majd januártól a közétkeztetésben adni, de a párizsi és a virsli is maradhat a konyhákon.

Az MKSZ a tervezett táplálkozás-egészségügyi változtatások fokozatos bevezetését javasolja, olyan felvilágosító programok megvalósításával, amelyek hozzájárulnának a gyermekek ízlésének formálásához is. A fokozatos átállás a szövetség álláspontja szerint segítené az élelmiszeralapanyag-gyártók alkalmazkodását is az elvárásokhoz, hiszen a hazai vállalatok által készített termékek 99%-ban nem felelnek meg a rendelet által támasztott követelményeknek.

A Magyar Közétkeztetők Szövetsége a mai egyeztetés alkalmával hosszú távú együttműködését és szakmai partnerséget ajánlott az EMMI menzareformjához, továbbá a felvilágosító és egészségnevelő kampányok szervezésében. A szervezet álláspontja szerint a legjobb kormányzati törekvések hatékonysága is megsokszorozódhat, amennyiben kiegészülnek az ágazat szereplőinek összehangolt lépéssorozatával. A tárgyalás a főbb kérdésekben nem hozott eredményt, ezért a felek június 6-án folytatják az egyeztetést.