Ízek és ellentmondások: miért finom, ami nem egészséges – és hogyan együnk mégis magyarosan jól?

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 04. 22. 11:35

A magyar konyha világszerte híres gazdag ízvilágáról, tartalmas ételeiről és mélyen gyökerező hagyományairól. Az Index új cikksorozatának harmadik részében azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy számos népszerű hungarikum – mint a lángos, csabai kolbász, dobostorta vagy a gulyásleves – finom ugyan, de egészségtelen is lehet, ha rendszeresen és mértéktelenül fogyasztjuk. A jelenség hátteréről és a lehetséges kiutakról Bedros J. Róbert obezitológus beszélt a lapnak.

Zsírban, cukorban, sóban gazdag örökség

A hagyományos magyar ételek történelmi és gazdasági okokból lettek olyanok, amilyenek: laktatóak, zsírosak, sósak. Magyarország agrárország volt, az emberek nehéz fizikai munkát végeztek, ehhez pedig nagy energiatartalmú étrendre volt szükség. A sertészsír, a füstölt húsok, a pörköltalap, a tejföl, a rántott ételek és a paprika uralta ízvilág a túléléshez és az eltarthatósághoz igazodott – ma viszont már mások a körülmények.

Az életmód gyökeresen megváltozott: ülőmunka, kevesebb mozgás, több feldolgozott élelmiszer – és közben az energiadús étrend megmaradt. A következmény: elhízás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák. Ráadásul sok súlyos állapot, mint a magas koleszterinszint vagy az inzulinrezisztencia, kezdetben tünetmentes – figyelmeztet Bedros.

Nem a „bűnözés”, a rendszeresség a gond

A szakember hangsúlyozza: nem kell kiiktatni a kedvenc fogásainkat – a kulcs a mértékletesség és a tudatosság. Egy lángos vagy egy szelet dobostorta néha belefér, ha mellette figyelünk a napi energiamérlegre, az étkezések összetételére, és kompenzálunk könnyebb fogásokkal vagy extra mozgással. A „csalónap” is lehet tudatosan beillesztett alkalom, nem mindennapos norma.

Hogyan tegyük „könnyebbé” a magyar konyhát?

Néhány praktikus tipp, hogy a magyaros ételek egészségesebbek legyenek:

Használjunk kevesebb zsiradékot, és váltsuk ki a bő olajban sütést sütőben sütéssel, grillezéssel vagy párolással.
Soványabb húsrészeket (pl. csirkemell, sertéskaraj) válasszunk a zsíros helyett.
Zsírszegény tejtermékeket (tejföl helyett kefir, joghurt) használjunk, ahol lehet.
A pörköltekbe, ragukba tegyünk több zöldséget, kevesebb zsírt.
Csökkentsük a hozzáadott cukrot a desszertekben, és váltsunk teljes kiőrlésű lisztre, ha az ízvilág engedi.
Használjunk több zöldfűszert, kevesebb sót.

Figyeljünk magunkra!

Bedros J. Róbert arra is felhívja a figyelmet, hogy aki gyakran fogyaszt nehéz, zsíros, sós, cukros ételeket, érdemes rendszeresen laborvizsgálatokkal ellenőriznie egészségi állapotát: