Ízek a tükörben

A fogyasztók bizalmának megnyerése nem filozófiai, hanem létkérdés. A közvélemény ugyanis a sajtó egy részétől negatívum- és botrányorientált információkat kap az élelmiszerekről. Példa erre az Európában legnagyobb példányszámú politikai-társadalmi hetilap, a német Der Spiegel. Az Anuga hetében megjelent számában „Ízillúzió” címmel hat oldalas cikk témája: „A sajtutánzatok és pépsonkák legutóbbi botrányai azt mutatják, hogy a fogyasztót szisztematikusan becsapják. Sok terméknek alig van köze eredeti élelmiszerhez. Ezt bizonyítja a világ legnagyobb szakvására, az éppen most nyílt Anuga Kölnben”.
A riporter szerint egy pékmester elárulta neki, hogy erősen levegős zsemléje azért kelt olyan szilárd benyomást, mert a tésztába kevert kevés kalcium-szulfátot, magyarán gipszet.
Egy német sztárszakács gourmet sampion gombakrémlevest reklámoz a tévében. A konzervdobozból kiöntött leves autentikus lehetőséget kínál a topgasztronómiát megközelítő étel otthoni elkészítéséhez, mondja a nézőknek Alfons Schuhbeck.
Igen ám, de a Foodwatch nevű fogyasztóvédelmi szervezet szakértői megvizsgálták az egekig magasztalt levest. Véleményük: „Szokványos zacskós leves, csak éppen háromszoros áron, és sok adalékanyaggal”.
A cikk szerint a német élelmiszeripar évente 30 ezer új terméket dob piacra, azaz hetenként 600-at.
„Sok vevő érzi, hogy nem veszi őt komolyan az élelmiszerszektor. Azt is érzi, hogy olyan információkkal és garanciákkal dolgoznak, amelyek nem érnek semmit, mert úgyis kötelezőek. Sőt, hivatalosan is csalnak. A szokványos borjúmájkrémben évtizedek óta nyoma sincs borjúmájnak, és ez a fogyasztóvédelmi minisztérium élelmiszerkönyv-bizottságának engedélyével történik” – írja a Der Spiegel.
Megszólaltatják a bizottság egyik tagját is, aki nem lát csalást a dologban:
„A borjúmájkrém ugyanis borjúhúst tartalmaz és májat. Igaz, hogy sertésmájat, és a borjúhús részaránya nagyon alacsony, de hát ez a mesterség egyik hagyománya”.
A helyzet odáig fajulhat, hogy az USA-ban megjelent szakkönyvek szerzője, bizonyos Michael Pollan ilyen tanácsokat ad korunk amerikai fogyasztóinak, a német lap szerint:
„Ne egyen semmi olyat, amit a dédanyja nem ismerne fel, mint élelmiszert”.
„Kerülje az olyan élelmiszert, amit nem ismer, amelynek nem tudja kimondani a nevét, amely ötnél több összetevőt tartalmaz vagy fruktózban gazdag kukoricaszirupot”.
„Tartózkodjon az olyan termékektől, amelyekről azt híresztelik, hogy egészségesek”.