Itt vannak az első eredmények: ennyivel alacsonyabb a hazai agrárium CO2 kibocsátása

A klímaváltozás, a Közös Agrárpolitika feltételei és a szigorúbb fogyasztói elvárások egyaránt a környezetet kímélő termelés irányába mozdítják az agráriumot. A K&H Csoport és az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ezért még tavaly egy hiánypótló kezdeményezést hozott létre, elindította a K&H agrár CO₂ kalkulátort – most pedig már az első eredmények is megvannak. Az online elérhető kalkulátor a cégek saját valós termelési adatai és a szektor nemzetközi iparági statisztikái alapján megmutatja, hogy mekkora karbon-kibocsátása van az adott gazdaságnak. A kalkulátor kifejezetten a mezőgazdasági eredetű üvegházhatású gázokat (ÜHG) – vagyis a szén-dioxidot, a metánt és a dinitrogén-oxidot – vizsgálja a közvetlen (Scope1) és közvetett (Scope2) kibocsátásokra vonatkozóan. 

„A K&H agrár CO₂ kalkulátorunkat már több mint 40 hazai agrárcég kitöltötte, így láthatók az első összesített ágazati eredmények: az átlagos országos bruttó kibocsátás a növénytermesztési ágazatban 2000 tonna CO₂ alatt marad, a sertéságazatban 3600 tonna CO_2, a szarvasmarha ágazatban pedig meghaladja a 9200 tonna CO₂ kibocsátást. Mindez tehát hazai szinten is igazolja a nemzetközi becsléseket, hogy igen komoly eltérések vannak az egyes ágazatok ÜHG-kibocsátása között. Ennél is jobban szemlélteti a különbségeket a fajlagos bruttó kibocsátás, ugyanis a növénytermesztés esetében 1,87 tonna CO₂/ha, a tejtermelésben 0,76 kg CO₂/kg tej, a sertéstenyésztésben 1,66 kg CO₂/kg élősúly, a szarvasmarha ágazatban pedig 5,15 kg CO₂/kg élősúly kibocsátás jellemző”

– tájékoztatott Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletág vezetője.

„Az eredmények arra is lehetőséget adnak, hogy összevessük a hazai kibocsátást a nemzetközi adatokkal. Ezek alapján az látható, hogy míg a hazai agrárium átlagos kibocsátása 547 tonna CO₂/millió EUR eszköz, addig a nemzetközi adatok alapján ez 1.528 tonna CO₂/millió EUR eszköz, vagyis a hazai kibocsátási érték a nyugati értékeknek közel harmada”

– tette hozzá az agrárszakember. 

„A hazai ESG-rendelet megjelenésével, illetve az uniós jelentéstételi kötelezettség (CSRD) második, nem tőzsdei nagyvállalatokra vonatkozó szakaszához közeledve azt látjuk, hogy egyre nagyobb nyitottság van a kalkulátor használatára vonatkozóan. Ennek több oka is van: egyrészt a vállalatok ezáltal lehetőséget kapnak bemutatni fenntarthatósági eredményeiket vevőiknek, partnereiknek. Másrészt a saját fenntarthatósági jelentésük egyik fontos elemeként tervezik használni a kalkulátor eredményeit. Harmadrészt pedig van olyan cég is, amelyik a cégérték és reputációs érték növeléséhez kívánja alkalmazni a kalkulátort”

– mondta Demeter Zoltán.