Itt vannak az áprilisi munkanélküliségi adatok

Áprilisban több mint 72 ezer új álláskereső jelentkezett be az illetékes kerületi vagy járási hivatalnál, ezzel a nyilvántartásba vett munkanélküliek száma 330 734 főre nőtt – olvasható ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) szerdán közzétett legfrissebb, áprilisi adataiból. A munkanélküliek száma azonban ennél lényegesen több lehet. A statisztikát ugyanis mindig az adott hónap 20. napján zárják, vagyis az azóta eltelt kerek egy hónap elbocsátásait még nem jelzik ezek a számok. Információink szerint még múlt pénteken is 2200-an regisztráltak a kirendeltségeken, pedig a korai zárás miatt az csak „fél” napnak számít. Ezek az adatok ráadásul csak arról adnak információt, hányan jelentkeztek be álláskeresőként. Márpedig sok munka nélkül maradt dolgozó nem teszi ezt meg. Vagy azért, mert bízik abban, hogy magától is talál munkát, vagy pedig azért, mert korábban feketén, vagy félig zsebbe fizetve dolgozott, így egyáltalán nem is lenne jogosult álláskeresési járadékra, vagy csak minimális összegre.

Az mindenesetre a most közölt adatokból is jól látszik, hogy a koronavírusválság milyen brutális hatást gyakorolt a magyar munkaerőpiacra. Tavaly áprilishoz képest ugyanis az álláskeresők száma 26,5 százalékkal ugrott meg. Csaknem felük – több mint 152 ezer ember – ráadásul semmilyen pénzbeli ellátásra nem volt már jogosult áprilisban. Ez azt jelenti, hogy márciushoz képest 22 ezerrel, tavaly áprilishoz képest pedig 35 ezerrel több munkakereső „lóg a semmiben”. Ennek oka, hogy az álláskeresési járadék továbbra is csak három hónapig jár – addig is csak annak, aki a kérelem beadása előtti három évben legalább 360 napig munkaviszonyban dolgozott -, hiába kérték a szakszervezetek többször is, hogy a válság miatt hosszabbítsák meg a folyósítás idejét.

Márpedig most nem könnyű munkát találni: áprilisban már tavalyhoz képest 8 százalékkal többen, csaknem 75 ezren voltak azok, akik egy éve vagy annál is régebb óta kerestek munkát. Álláskeresési ellátást egyébként mindössze 110 ezren kaptak, 68 ezren pedig szociális ellátásban – rendszeres szociális segélyben vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban – részesültek. Az adatokból az is látszik, hogy a fiatalok különösen megszenvedik a válságot: márciushoz képest 17, tavalyhoz képest 20 százalékkal többen – csaknem 45 ezren – vannak a 25 év alatti álláskeresők. Ez az összes munkanélküli csaknem 14 százalékát jelenti. Az idősebb korosztály is erősen érintett: majdnem minden negyedik álláskereső – több mint 75 ezer fő – az 55 év felettiek közül került ki. Jelentősen – márciushoz képest 22, tavalyhoz képest 33 százalékkal – megnőtt a diplomás álláskeresők száma is, így az okleveles munkanélküliek már csaknem 20 600-an vannak. Jóval többen – csaknem 130 ezren – keresnek állást legfeljebb nyolc általánossal, de a legtöbb – több mint 180 ezer – regisztrált munkanélkülinek középfokú iskolai végzettsége van.

Tavalyhoz képest a legnagyobb arányban – 86 százalékkal – a Nyugat-Dunántúlon nőtt az álláskeresők száma: a régióban több mint 26 ezren maradtak munka nélkül. Szintén nagyot ugrott a regisztráltak száma a Közép-Dunántúlon (43 százalékkal 28 380 főre) és Közép-Magyarországon (33 százalékkal 44 514 főre). A legtöbb munkanélküli azonban változatlanul az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon van (76 700 és 69 938 fő), de számuk „csak” 11, illetve 18 százalékkal nőtt tavaly óta. (Varga Dóra, Népszava)