Itt az adat, hol az adat…?
Napjaink digitalizálódó gazdaságában, amikor az e-kereskedelem jelentősége robbanásszerűen nő, újabb és újabb, korábban nem látott problémák merülnek fel, amelyekre előbb-utóbb a jognak is reagálnia kell. A pandémia okozta bezártság és az egyes fogyasztói szokások online térbe terelődése még aktuálisabbá teszi a témát.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2021/06/csenterics_andr_s_PwC_Legal.jpg)
Vendégszerző:
Csenterics András
ügyvéd
Réti, Várszegi és Társai
Ügyvédi Iroda PwC Legal
Az online tér egyik kulcskérdése, hogy egy tranzakció (vásárlás) esetében mi történik a vásárló személyes adataival. Az adatokat ki és milyen célra használja fel, kinek adja tovább, valamint, hogy mindezek tükrében vajon meddig és mennyiben érvényesül a vásárló információs önrendelkezéshez való joga. Ez utóbb említett jog azt jelenti, hogy a vásárló maga dönthessen személyes adatai sorsáról, azaz arról, hogy adatait kinek és milyen célból adja meg, illetve azt mire használják fel.
Az e-kereskedelem működése manapság jelentős részben a vásárlókról gyűjtött információkra épül. E körben elegendő a személyre szabott internetes hirdetésekre, a közösségi médiafelületeken megjelenő reklámüzenetekre, vagy a korábbi vásárlásaink alapján termékeket ajánló webshopokra gondolni. A reklámok a vásárló egyedi fogyasztói szokásainak alapulvételével folyamatosan utánkövetik a vásárlót, és úton-útfélen, a legváratlanabb online felületeken bukkannak fel. Könnyű belátni, hogy napjainkban már nem képzelhető el az e-kereskedelem – vagy általánosabban az internet – olyan működése, amelynek során soha senki, semmilyen személyes adatot nem gyűjt a vásárlóról, vagy legalábbis az adatgyűjtés mindig a szükséges minimumra korlátozódik.
Maradva a webshopos vásárlás példájánál, a vásárlói személyes adatok felhasználása a legritkább esetben áll meg a tényleges adásvétel és a termék kiszállításának lebonyolításánál. A vásárlás során begyűjtött adatokat rendszeresen további testreszabott reklámok, marketingcélú hírlevelek küldésére, és egyéb, a vásárlási kedvet növelni szándékozó tevékenységekre használják fel. Ehhez a vásárló ugyan – jó esetben – előzetesen hozzájárul, viszont kérdés, hogy a hozzájárulás megadásának időpontjában vajon minden körülményről, adattovábbításról, adatfeldolgozásról, reklám célú profilalkotásról tudomása van-e. A válasz: valószínűleg nem, mivel a hozzájárulás időpontjában a legritkább esetben határozható meg az adatok későbbi felhasználásának teljes köre.
A dilemmát tehát az jeleni, hogy a mai online környezetben miként biztosítható a felhasználó magánszférájának, személyes adatainak védelme. Másként fogalmazva, hogyan érhetjük el azt a sokak által optimálisnak gondolt állapotot, amelyben a felhasználó az adatai megadását követően is teljes és azonnal gyakorolható kontrollal rendelkezik. Ez a téma a következő időszakban a várakozások szerint egyre inkább a reflektorfénybe fog kerülni. //
Kapcsolódó cikkeink
Beruházni tervez a Shein az Egyesült Királyságban
A Reuters szerint a Shein a következő öt évben 211…
Tovább olvasom >Két év után először nőtt az e-kereskedelem Németországban
Az iparági szövetség szerint a német online kiskereskedelemben két év…
Tovább olvasom >AI-együttműködéssel segít az Amazon a márkáknak a hirdetések teljesítményét mérni
Egy mesterséges intelligenciát alkalmazó piacelemző platformmal lépett együttműködésre az Amazon,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Magyar szakembert lett a Danone kelet- és közép-európai értékesítési vezetője
Bolyós Enikő idén júliustól budapesti székhellyel szervezi és irányítja a…
Tovább olvasom >Friss kutatás: a magyarok közel fele nem használ fényvédő krémet, ráadásul a déli órákban sem kerülik a napfényt
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság mindössze 8…
Tovább olvasom >Rekordbírsággal majdnem 400 millió forintra büntette a GVH a Bookingot
Nem teljesítette maradéktalanul a korábbi jogsértések megszüntetését előíró kötelezettségeit a…
Tovább olvasom >