ITM: egységesen lépnek fel a fuvarozási piacot torzító szabályozást ellenző tagállamok
Továbbra is egységesen lépnek fel az uniós fuvarozási piacot torzító szabályozási terveket ellenző tagállamok – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-vel, azt követően, hogy Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár bolgár, lengyel, lett, litván és román kollégáival közösen tárgyalt az Európai Parlament új képviselőivel és a soros elnökségét betöltő Finnország közlekedési miniszterével az első Mobilitási csomagról szerdán Brüsszelben.
A hat kelet- és közép-európai tagállam álláspontja szerint a közúti fuvarozói szektor kiegyensúlyozott, tisztességes és hosszú távon végrehajtható szabályozást érdemel, amely nem gyengíti, hanem erősíti az ágazatot, és általa az európai gazdaságot – írták a közleményben.
Kiemelték, az első Mobilitási csomag jogalkotási javaslatának eredeti célja a járművezetők érdekeinek védelme, szociális feltételeinek, munkakörülményeinek javítása. A szabályozási kezdeményezés azonban nem kezeli megfelelően, nem oldja meg a létező problémákat, ezzel szemben messze túlmutatva a szociális célokon, az egységes uniós piac és a nemzeti piacok működését korlátozó, protekcionista intézkedéseket tartalmaz.
A közlemény szerint a tervezett drasztikus intézkedések túlzott adminisztrációs többletteherrel sújtják az ágazat vállalkozásait. A szigorú és részben teljesíthetetlen követelmények végső soron a járművezetőkre vonatkozó alapvető szociális szabályokat figyelmen kívül hagyó harmadik országbeli fuvarozókat hozzák előnyös helyzetbe.
A javaslat jelenlegi formájában várhatóan csökkentené az Európai Unión belüli növekedést és a nemzetközi szállítási műveletek emelkedő költségei miatt a határokon átnyúló kereskedelmet is – áll a közleményben.
Az egységes piac gyengítése hátrányosan érinti az Európai Unió általános gazdasági helyzetét és a foglalkoztatást. Több tervezett előírás nemcsak a gazdaságossági és költséghatékonysági elvekkel, hanem a klímapolitikai célokkal is összeegyeztethetetlen. Így például a járművek rendszeres kötelező hazatérése a székhely szerinti tagállamba sok esetben üres kamionoknak a környezetet feleslegesen terhelő mozgatásával járhat – írta a minisztérium.
Az ITM tájékoztatása szerint Mosóczi László elmondta: a magyar kormány számára kiemelten fontos a fuvarozói szektor megvédése, mivel az ágazat 6,5 százalékkal járul hozzá Magyarország GDP-jéhez. Magyarországon a nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásokat nyújtó közúti fuvarozók 95 százaléka kis- és középvállalkozás, őket a megszorítások és az adminisztratív terhek növelése aránytalanul sújthatja.
A jogszabálytervezetekről született tanácsi és parlamenti első olvasatos álláspontok számos ellentmondást tartalmaznak és megosztottságot teremtettek a tagállamok között. A javaslatokat a tanácson belül a tagállamok közel egyharmada, az Európai Parlamentben pedig jelentős számú európai parlamenti képviselő nem támogatta. Az Európai Parlament első olvasatos álláspontját anélkül fogadta el, hogy megfelelő időt biztosított volna az elemzéshez – olvasható az ITM közleményben.
A kelet- és közép-európai tagállamok szakterületi vezetői arra kérték a soros elnökséget adó Finnország szakminiszterét és a meghatározó frakciók képviselőit, hogy kiegyensúlyozott megállapodásra törekedjenek.
A tervezett szabályozást kezdetektől ellenző tagállamok igazságos megoldást szorgalmaznak az európai közúti közlekedési szektorban, amely a fuvarozók valós igényeihez igazodik, és nem korlátozza a gazdasági versenyképességet – tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
KSH: februárban 1,1 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet
Februárban 1,1 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet; az export…
Tovább olvasom >Uniós biztos: az Európai Bizottság mezőgazdasági és élelmiszeripari ütemterve garantálja az EU élelmiszerbiztonságát
Az Európai Bizottság által februárban elfogadott mezőgazdasági és élelmiszeripari ütemterv…
Tovább olvasom >Farkas Sándor: meg kell maradnia a területalapú támogatásnak a 2028 utáni, hétéves uniós költségvetésben is
Magyarország azt szeretné, hogy a 2028 utáni uniós költségvetési időszakban…
Tovább olvasom >További cikkeink
A szolgáltatások drágulása hajtja az inflációt – nem az élelmiszerek
Bár a közbeszédben és a kormányzati intézkedések fókuszában továbbra is…
Tovább olvasom >MLBKT: márciusban további fellendülést jelez a BMI
A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított márciusi értéke 51,2 – közölte…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: szükség van az árrésstopra
A keddi adatok is bizonyítják, hogy szükség van az árrésstopra…
Tovább olvasom >