ITM: a teljes ellátási láncot ellenőrizheti a nyár végétől a fogyasztóvédelem
Jelentősen bővíti a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési lehetőségeit az ágazati törvény kedden elfogadott módosítása. A hatóság a jövőben nemcsak a fogyasztóval közvetlen szerződéses kapcsolatban lévő eladóval szemben járhat el jogsértés esetén, a szakemberek a kiskereskedő mellett a raktárat, nagykereskedőt, importőrt és gyártót is, a korábbi egy helyett tehát az ellátási lánc öt szintjét ellenőrizhetik – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium az MTI-vel.
A közleményben kiemelték: a törvénymódosítás a fogyasztóvédelem megerősítésével védi a magyar vásárlókat és a jogkövető vállalkozásokat.
A hatóság mostanáig kizárólag olyan üzletben, webáruházban, applikációban végezhetett ellenőrzéseket, ahol végfogyasztó vásárolt vagy szolgáltatást vett igénybe. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy ennél szélesebb körben is indokolt hatáskört adni az eljárások lefolytatására. A törvénymódosításnak köszönhetően a fogyasztóvédelmi hatóság nemcsak az üzlethelyiségbe, hanem például az áru tárolására szolgáló helyiségbe is beléphet, ott eszközöket, címkézési, csomagolási, egyéb munkafolyamatokat ellenőrizhet, iratokat ismerhet meg, díjmentesen mintát vehet.
A kiskapukat bezáró többletjogosítványokkal tipikus visszaéléseknek veheti elejét a fogyasztóvédelem. Így például a korábbi előírások szerint a hatóság csak nyilatkoztatni tudta a vállalkozást az egyes árucikkek raktárban elérhető darabszámáról. Ezért nem állt módjában személyesen meggyőződni arról, hogy egy webáruház okkal sürgette-e a fogyasztót gyors döntésre azzal, hogy a honlapon figyelmeztető feliratban jelezte, „már csak 5 termék raktáron”. Pedig ha a cég ilyen esetben valótlan készletinformációt közöl, agresszív kereskedelmi gyakorlatot valósít meg, ami akár 2 millió forintig terjedő bírsággal szankcionálható. Fogyasztóvédelmi felügyelő annak ellenére sem tehette be eddig a lábát nagykereskedelmi raktárakba, hogy többször érkezett jelzés olyan megtévesztésről, amikor a külföldről importált árucikk csomagolására a vásárlói bizalom fokozása érdekében „magyar termék” címkét ragasztottak – ismertetik a közleményben.
Gyakran előfordul, hogy webáruházak magánlakásban végeznek ügyfélszolgálati, kereskedelmi, raktározási tevékenységet. Az új előírások kiemelten súlyos közérdekből, például ha a fogyasztók egészsége, anyagi érdekeinek védelme indokolja, lehetővé teszik a belépést akár magánlakásba is az ügyészség előzetes engedélyével, szigorú garanciális rendelkezések mellett. Az efféle ellenőrzés az érintett alapvető jogainak tiszteletben tartásával, kizárólag 8-18 óra között, hatósági tanú közreműködésével hajtható végre, erre éves szintén mindössze néhány alkalommal lehet szükség – tették hozzá.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére megvalósult, ellenszavazat nélkül elfogadott törvénymódosítás elemei augusztus második felében lépnek hatályba. A hatóság a jövőben gyorsabban, hatékonyabban meg tudja szüntetni a tisztességtelen piaci gyakorlatokat, hiszen jogosítványai a teljes ellátási láncra szólnak, és így célzottan, a jogsértés felmerülésének helyén teszik lehetővé az intézkedést – olvasható a tárca közleményében. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Indul a fogyasztóvédelmi konzultáció
Újabb kérdésben számít a kormány a magyar emberek véleményére, indul…
Tovább olvasom >NKFH: laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrzik a textiltermékek jelölésének valódiságát
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrzi…
Tovább olvasom >NKFH: több száz távol-keleti üzemeltetésű boltot és étteremet vizsgáltak a fogyasztóvédők
Több száz távol-keleti üzemeltetésű boltot, étteremet vizsgáltak a fogyasztóvédők, a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >