Ismét rekordbírságok az FMCG-szektorban

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az elmúlt évben is jelentős erőket fordított a fogyasztók megtévesztésével kapcsolatos eljárásokra.Tavaly megközelítőleg ugyanannyi versenyfelügyeleti eljárás indult, mint egy évvel korábban, a megindult eljárásokból pedig 196 zárult versenytanácsi döntéssel. A versenytanács 74 esetben állapította meg a versenytörvény megsértését, s összesen 2,248 milliárd forint összegű bírságot szabott ki. Ez az összeg alacsonyabb, mint a 2006-os évben összesen kirótt, rekordnagyságot elérő bírság. Ennek oka egyrészt az, hogy a legsúlyosabb versenyjogsértő magatartás, a kartellezés megállapítására kevesebbszer került sor. Másrészt pedig, hogy a szintén szigorú megítélésű, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult ügyek esetében az eljárás alá vont vállalkozások több esetben is éltek azzal a lehetőséggel, hogy önként vállaljanak bizonyos kötelezettségeket, ezáltal mentesülve a bírság alól.
A számokat tekintve GVH 2007-ben a fogyasztók megtévesztése miatt indított eljárásokkal foglalkozott a legtöbbet. 69 határozatban összesen 1,226 milliárd forint bírságot szabott ki a versenytanács.
A nagyszámú panasz miatt két ágazatnál is sor került piactisztító vizsgálatsorozatra. A legnagyobb sajtóvisszhangot a bankok megtévesztő hitelkártya-hirdetéseinek visszaszorítására indított eljárássorozat keltette. A légitársaságok megtévesztő reklámjai ellen ugyancsak vizsgálatok sorozatával lépett fel a versenyhatóság.

Visszaeső láncok
Jóllehet a GVH egyre nagyobb összegű bírságokat állapít meg a fogyasztók megtévesztését eredményező piaci magatartások miatt, vannak olyan ágazatok, ahol évről évre ismétlődnek a jogsértések, erre az egyik példa éppen az FMCG-szektor. Változatlanul sokszor fordul elő például, hogy az egészséges életmód iránti elkötelezettséget kihasználva több cég is úgy hirdeti termékét, hogy annak megalapozatlanul gyógyhatást vagy egészségmegőrző hatást tulajdonít. Emellett az is gyakori, hogy a kiskereskedelmi láncok hirdetési újságjaiban szereplő termékismertetők a fogyasztók megtévesztésére alkalmasnak bizonyulnak.
Nem ritka eset, hogy a meghirdetett akciókról a fogyasztók ugyan értesülnek, az áruházláncok egyes egységei azonban nem, így az akciót azonos feltételekkel a szóban forgó vállalkozás nem tudja egész hálózatára kiterjedően nyújtani. Előfordul az is, hogy a meghirdetett akciós termékből a lánc egyes üzleteiben egyáltalán nem is volt kihelyezett készlet.
A fentiek miatt az FMCG-szektorban kiszabott büntetések nagysága nem csökkent, sőt a visszaeső bűnösök még súlyosabb büntetésre számíthatnak. Ennek oka elsősorban az, hogy a versenytanács az ismétlődést súlyosbító tényezőként veszi figyelembe a bírságkiszabás során.
2007-ben a rekordösszegű bírságot az egyik hipermarketlánc kapta. 100 millió forint összegű büntetést kellett fizetnie azért, mert az általa akciósan meghirdetett számítástechnikai eszközökből még raktáron sem volt a láncolat egyes áruházaiban. Az ilyen esetekben a hipermarketek jellemzően azzal védekeznek, hogy ilyen mennyiségű értékesítés mellett lehetetlen a belső információs rendszert folyamatosan naprakészen tartani.
Lakatos Mária