Ipsos: pozitívan értékelték a tavalyi évet a magyarok

Személyes életük, közvetlen környezetük 2015-ös eseményeit inkább pozitívan minősítik a magyarok, az ország tavalyi történéseit azonban többségük negatívan ítéli meg – egyebek között ez derül ki az Ipsos és a ZRI Závecz Research kutatócégek közös felmérésének decemberben készült reprezentatív felméréséből.

Az MTI-hez szerdán eljuttatott kutatás szerint a magyarok kétharmada elégedett volt a magánéletével, ugyanennyien nyilatkoztak pozitívan az egészségi állapotukról.
Az anyagi helyzetére, a pénzügyeire gondolva felemás mérleget vont a magyar lakosság: 50 százalék jónak, 48 százalék rossznak minősítette az elmúlt évét.

Az ezer fő személyes megkérdezésével készült évzáró felmérés egyik érdekessége, hogy a korábbi években megszokottnál kevesebben panaszkodtak az egzisztenciális helyzetükre, a mindennapi megélhetés nehézségeire: a lakosság egyik fele jónak, a másik fele rossznak minősítette anyagi pozícióját. Ugyanakkor az eddigieknél nagyobb szakadék mutatkozik az egyes társadalmi rétegek szubjektív helyzetértékelése között. A vezető beosztásban dolgozók kilenctizede, a szellemi tevékenységet végzők nyolctizede sikeres pénzügyi évről számolt be, a diplomások és a 30 év alattiak bő kétharmada utalt anyagi boldogulására. Ezzel szemben a legfeljebb alapfokú végzettségűeknek, az ötvenes korosztálynak és a nyugdíjasoknak csupán háromtizede, a munkanélkülieknek mindössze 12 százaléka számolt be kedvező egzisztenciális változásokról.

Az anyagi státusz regionális sajátosságokat is mutat: a nyugat-dunántúliak, a fővárosiak, Pest megyeiek körében az elégedettek vannak többen, a dél-alföldiek és a dél dunántúliak viszont sikertelen pénzügyi évként tekintenek vissza 2015-re.
A dolgozók 70 százaléka pozitívan értékelte a munkahelyén eltöltött időt, elégedett volt a munkájával, 28 százalékuknak inkább a problémák maradtak meg a tavalyi évből. Minden munkavállalói és társadalmi csoportban a pozitív összegző vélemények vannak többségben. A legnagyobb elégedettség a diplomásokat, a szellemi munkát végzőket és a fővárosiakat jellemezte (80-85 százalékban), míg legkevésbé a szakképzettség nélküliek, a falvakban élők minősítették jónak a munka világában eltöltött elmúlt egy évüket (58-60 százalék).

Az emberek többségének, 65 százalékának nem voltak jelentősebb egészségügyi gondjai 2015-ben. Számottevő arányban, 34 százaléknyian vannak azonban olyanok is, akiknek betegségek nehezítették a tavalyi évét.

A magánélet kategóriáját – az egzisztencia, a munka, az egészség, a családi, párkapcsolati viszonyokat – összegezve kétharmadnyian elégedettek a személyes életükkel, egyharmadnyian pedig nem.

Bár az emberek 36 százaléka életének minden területét pozitívan értékelte – s csak 8 százalék festette teljes mértékben sötétre a tavalyi évét -, mégis az ország elmúlt egy esztendejét mérlegre téve ettől markánsan eltérő képet rajzolnak. A lakosság 62 százaléka szerint 2015 rossz éve volt hazánknak, és csak 35 százaléknyian értékelték jónak.

Az ellenzéki szavazók még az átlagosnál is kritikusabban értékelik az elmúlt évet: az MSZP híveinek 80, a DK-sok és a Jobbikosok 74 százaléka vélekedik úgy, hogy rossz esztendőt zárt Magyarország. Az LMP-sek és a pártválasztásukban bizonytalanok kétharmada tekint vissza borúsan 2015-re. A Fidesz hívei jellemzően pozitívan értékelik a mögöttünk hagyott esztendőt: 64 százalékuk szerint Magyarország sikeres évet zárt, míg 34 százalékuk szerint inkább kudarcokat hozott. (MTI)