Ipsos kutatás: fellélegzett a lakosság
Dinamikusan növekvő arányban viselünk arcmaszkot, ugyanakkor egyre bátrabban közlekedünk és megyünk társaságba a mindennapokban, mutat rá az Ipsos legfrissebb, a hazai felnőtt lakosság véleményét reprezentáló országos kutatása.
A korlátozások enyhítése az ország lakosságának viselkedésén is érezteti hatását. Bár a személyes kontaktust, a kézfogást, a tömegközlekedési eszközökön való utazást a többség továbbra is kerüli, egyre alacsonyabb az így nyilatkozók aránya. A védekezési módok közül a kézmosás és fertőtlenítés gyakorisága jól láthatóan esett, ezzel szemben egyre inkább az arcmaszkok viselésében látja a megoldást a magyar lakosság.
ÁBRA: Az alábbi tevékenységek közül melyik igaz Önre? (felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap)
A védőmaszk viselése különösen magas arányt mutat a fővárosban (87%), amely azzal is szoros összefüggésben van, hogy Budapest lakossága használ legnagyobb arányban tömegközlekedést.
Június elejére a magyar felnőtt lakosság többsége enyhébbnek érzi a járvány súlyosságát, mint amit a média sugall: míg áprilisban a megkérdezettek harmada (33%), június elején már több mint fele (54%) nyilatkozott úgy, hogy a hazai média eltúlozza a pandémia veszélyét, ugyanakkor a világgazdaságra gyakorolt hatását nem kérdőjelezik meg az Ipsos által megkérdezett felnőtt válaszadók.
ÁBRA: Mennyire ért Ön egyet az alábbi állításokkal? (felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap)
A magyar közvélemény optimista a gyógymód feltalálását illetően: az áprilisi 62% helyett mostanra 70% biztos benne, hogy a gyógyszeripari társaságok hamarosan kifejlesztik a koronavírus járvány elleni vakcinát.
A lakosság bizalma fokozatosan csökken a kormányzati szervekkel, a helyi vagy nemzetközi hatóságokkal, valamint a televíziós hírekkel szemben, míg a közösségi médiában elérhető COVID-19 tartalmakat egyre hitelesebbnek ítéljük meg. Mindezekkel együtt továbbra is a tudósok, virológusok, valamint a WHO a legmegbízhatóbb információforrások, korosztálytól függetlenül.
ÁBRA: Mennyire tekinti megbízható forrásoknak az alábbiakat a koronavírussal kapcsolatos információkat tekintve? (felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap)
A közösségi oldalak valamint a televízió bizalmi indexe a legfeljebb szakmunkás képesítéssel rendelkezők körében a legmagasabb, míg a diplomások célcsoportján a WHO, a helyi egészségügyi hatóságok és a tudomány képviselői áltagon felül preferált hírforrások.
A COVID-19 járvány következtében állásukat ideiglenesen vagy tartósan elvesztő aktív munkavállalók aránya a legfrissebb becslés szerint 7%, azaz 330.000 főt meghaladó. A március óta tartó leépítések a női munkavállalókat továbbra is nagyobb mértékben sújtják, 9,3% adta ezt a választ (szemben a férfiak körében mért 5,2%-kal), de ennél is magasabb, 10% feletti érték mérhető a fiatal, 30 év alatti munkavállalók körében.
ÁBRA: Változott a munkarendje a válsághelyzet hatására? (munkavállalók bázisán, N=937 fő és N=941 fő)
A korlátozások enyhítésével párhuzamosan az otthoni munkavégzés aránya már májusban is csökkenő értéket mutatott, kivétel ez alól a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezők szegmense, ahol a vizsgálat szerint tartósan home office munkavégzésre rendezkedtek be a munkavállalók (54,5%-os említés).
A 1.000 felnőttkorú magyar állampolgár megkérdezésével, országos mintán zajló kutatás az Ipsos Omnibusz kutatásának részeként készült május végén. Az eredmények reprezentálják a hazai 18 éven felüli népességet a legfontosabb társadalmi-demográfiai mutatók (így életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely szerinti régió, településtípus) szerint.
Kapcsolódó cikkeink
Járványok előrejelzése érdekében vizsgálják az UHT tejeket pécsi virológusok
Az állatról emberre terjedő járványok előrejelzése érdekében indított ultrahőkezelt tejek…
Tovább olvasom >Madárinfluenza árnyékában: korlátozások és kihívások között a magyar baromfiágazat
A 2020-ban Magyarországon felbukkant madárinfluenza járvány máig jelentős hatással van…
Tovább olvasom >Az online vásárlók többségének elege van a kiszámíthatatlanul érkező csomagokból
A DODO megbízásából készített friss Ipsos-kutatás alapján minden második megrendelővel…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >