IPOSZ: a családi mikro- és kisvállalkozások nélkül nincs erős magyar gazdaság

„Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen. Széchenyi István gondolata mottója is lehetne szervezetük három és fél évtizedes történetének, valamint annak a lassan másfél évszázados hagyománynak, amelyet a magyar iparosok érdekvédelmi szervezeteként képviselnek”

– írta a kormányfő, akinek levelét Németh László olvasta fel az egybegyűlteknek.

„Többen vannak Önök között, akik – velem együtt – még az indulás nehéz éveire is jól emlékeznek. A rendszerváltás zűrzavaros időszakára, amikor sokan bizalmatlanul tekintettek a magyar vállalkozókra. Egész generációk kemény munkája kellett ahhoz, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások ismét megtalálják a helyüket, számításaikat hazánkban, és a magyar gazdaság legfőbb tartóoszlopává váljanak”

 – fogalmazott a miniszterelnök.

„Mindez aligha valósulhatott volna meg az IPOSZ nélkül, amely az elmúlt 35 évben nemcsak egy tekintélyes érdekképviseleti szervezetté nőtte ki magát, hanem a magyar vállalkozók egyik legbiztosabb szövetségesévé is vált. 155 ipari testület, rajtuk keresztül családi műhelyek, üzemek százai és hazai vállalkozók tízezrei fognak össze Önökben. Olyannyira, hogy ma Önöknél összpontosul mindaz a tudás, szorgalom, szakértelem, kitartás, bátorság és leleményesség, amely a múltban és a jelenben is, és amely a következő években, évtizedekben is a motorját fogja adni a magyar nemzetgazdaságnak”

– írta Orbán Viktor.

„Kívánom, hogy szövetségük a következő évtizedekben is ugyanilyen biztos támasza maradjon a magyar kisvállalkozásoknak, és mindenkinek, aki saját szorgalmából, tehetségéből akarja megteremteni a boldogulását Magyarországon. Isten áldja a tisztes ipart!”

– zárta levelét a szövetség mottójával a miniszterelnök.

Németh László hangsúlyozta, az évforduló a mesterek előtti tisztelgés napja is, akik munkájukkal felépítették hazánkat. Hozzátette, hogy egyben tisztelgés a közösség előtt, amely megőrizte az apák becsületét a legnehezebb időkben, és tisztelgés a jövő előtt, amelyet most közösen formálnak. Az IPOSZ története 1990-ben, a rendszerváltozás napján kezdődött, amikor az ipartestületek visszakapták önállóságukat, és ismét létrejöttek szervezeteik – fűzte hozzá az elnök.

„Mestereink munkája ott áll Európa élvonalában, a Parlament falai, az Operaház szépsége, a földalatti vasút, a csatornarendszerek mind a magyar ipar szorgalmát és tudását képezik, és ne feledjük, a 140 éves ipartestületi hálózat hozzájárult ahhoz, hogy a mai Magyarország olyan gazdasági és közösségi alapokra épülhessen, amelyekre büszkék lehetünk” – mondta. A két világháború között az iparosság tartotta életben a szakmák becsületét, a szocializmus éveiben pedig voltak, akik átmentették a tudást, a mesterség szeretetét és a vállalkozói szellemet. Nélkülük nem lett volna mire építeni 1990 után – fűzte hozzá a testület elnöke.

Az IPOSZ elnöke szerint az elmúlt három és fél évtizedben az IPOSZ a magyar gazdaság megkerülhetetlen szereplőjévé vált. Képviselte a kisvállalkozásokat a támogatásokban, párbeszédben, hozzájárult a szakképzés és a duális képzés megújulásához, részt vett az Európai Unióhoz csatlakozás előkészítésében és ott volt a gazdasági válságok idején, hogy segítse a vállalkozások talpra állását.

A testület elnöke úgy fogalmazott, hogy „a mesterségek értéke csak akkor marad fenn, ha át tudjuk adni a fiataloknak, ezért újra meg újra meg kell nyernünk a fiatalokat a szakmák számára.” Hozzátette, tisztában vannak azzal, hogy a versenyképesség csúcsa a megújulás, ezért figyelemmel kell kísérni a műhelyek technológiai fejlesztését. „Tudjuk, hogy a jövő nem képzelhető el környezettudatosság nélkül, ezért támogatnunk kell a zöld megoldások elterjedését, a kisvállalkozások rávezetését erre az útra” – tette hozzá Németh László.

Az IPOSZ elnöke azt mondta, tisztában vannak azzal, hogy Magyarország jövője nem választható el Európa jövőjétől, hisz abban, hogy a közös európai értékre épülő együttműködés megerősíti a magyar gazdaságot is.

Németh László köszöntője zárásaként hangsúlyozta, az ünnep tisztelgés a múlt előtt és hitvallás a jövő mellett, a magyar iparosság mindig a nemzet tartóoszlopa volt, és marad.