Ipari alkoholgyártás: sokkal több mindenben jelen van, mint gondolnánk

Három alapcsoportból készül az ipari alkohol

Az etanol előállítása többféle mezőgazdasági termékre épül, amelyek szénhidráttartalmuk alapján három kategóriába sorolhatók:

• Cukortartalmú alapanyagok: ilyen a melasz, a cukornád és a cukorrépa leve, illetve egyes gyümölcsök. Ezek közvetlenül erjeszthetők, és fontos szerepet töltenek be a bioetanolgyártásban.

• Keményítőtartalmú alapanyagok: kukorica, búza, árpa, rozs, burgonya – ezeknél az erjesztés előtt enzimes cukrosításra van szükség.

• Cellulóztartalmú alapanyagok: a legfenntarthatóbb megoldásnak számítanak, mivel mezőgazdasági melléktermékekből – kukoricaszárból, búzaszalmából, cukornádrostból – készülnek. A feldolgozás összetettebb, de nem versenyez az élelmiszeripari alapanyagokkal.

A cellulózalapú etanol fejlesztése a fenntarthatósági célok miatt a következő években várhatóan felértékelődik.

Széles körű felhasználás az élelmiszeripartól az energetikáig

Az ipari alkohol a gazdaság számos területén megkerülhetetlen:

• Oldószerként festékekhez, ragasztókhoz, gyantákhoz, parfümökhöz és kozmetikumokhoz,

• Fertőtlenítőszerként egészségügyi és háztartási termékekben,

• Gyógyszeripari alapanyagként tinktúrákhoz, kenőcsökhöz,

• Bioüzemanyagként, benzinhez keverve vagy önállóan,

• Vegyipari alapanyagként (pl. acetaldehid, ecetsav, észterek gyártásához).

Az ipari célú etanolt jellemzően denaturálják, így elkerülik, hogy emberi fogyasztásra használják, és csökkentik az adóterheket.

Fogyasztási trendek: kevesebb alkohol, tudatosabb vásárlók

Magyarországon a teljes alkoholfogyasztás hosszabb távon lassú csökkenést mutat, ugyanakkor a nemzetközi összehasonlításban továbbra is magas. A WHO adatai szerint:

• az éves egy főre jutó fogyasztás kb. 10,4 liter tiszta alkohol,

• a férfiak fogyasztása ennek akár kétszerese is lehet,

• a fogyasztók egyre gyakrabban keresik az alkoholmentes vagy alacsony alkoholú alternatívákat,

• a prémium és hazai sörök aránya emelkedik.

A szektor szereplői szerint a kereslet lassú átrendeződése új termékfejlesztési irányokat és portfólió-újratervezést indít el a gyártóknál.

Magas egészségügyi kitettség

Bár az átlagfogyasztás nem kiugró európai viszonylatban, Magyarországon továbbra is magas az alkoholhoz köthető betegségek aránya. A WHO szerint a magyar lakosság 10–20 százaléka a problémás alkoholfogyasztók közé sorolható.

Mit jelent mindez az FMCG-szektor számára?

Az ipari etanol iránti kereslet a következő években várhatóan tovább erősödik, elsősorban a gyógyszer- és kozmetikai ipar bővülése, valamint a bioüzemanyagok iránti növekvő igény miatt. Emellett a fenntarthatósági követelmények egyre inkább előtérbe hozzák a cellulózalapú technológiákat, amelyek nem versenyeznek az élelmiszeripari alapanyagokkal. Ezek a trendek egyszerre jelentenek lehetőséget és alkalmazkodási kényszert a gyártók, beszállítók és élelmiszeripari vállalatok számára: az etanolra épülő termékkörök fejlesztése felértékelődik, a portfóliók pedig várhatóan a tudatosabb, összetevőkre érzékeny fogyasztói igényekhez igazodnak.