Intrum felmérés: a háztartások többségét érinti a rezsiemelés, negyedük veszélyeztetett

A rezsicsökkentés rendszerének augusztusban bejelentett átalakulása után az Intrum követeléskezelő vállalat és a GKI Gazdaságkutató Zrt. ad-hoc lakossági véleménykutatást indított, hogy felmérje, hogyan érinti az áremelkedés a háztartásokat. Az 1000 fős reprezentatív mintán zajló közvéleménykutatáson a megkérdezettek 70 százaléka válaszolt úgy, hogy a módosult rezsicsökkentési szabályok érinteni fogják családját. A válaszadók átlagosan havi 26 ezer Ft-os rezsiemelkedésre számítanak, azonban a lakóhely típusa alapján jelentősen változik a plusz kiadás összege: a tégla építésű lakásokban élők átlagosan csak 15 ezres számlanövekedésre számítanak, míg a társasházi panellakásokban élők 17 ezer forintra, a családi házakban élők pedig 30 ezer forintra.

„Kétféle módon próbáltuk felmérni, a családok mekkora részét veszélyeztetik az áremelkedések: az egyik módszer alapján a korábbi kiadásokkal, a másik szerint pedig a család jövedelmével vetettük össze a rezsikiadások várt növekedését”

– mondta Felfalusi Péter, az Intrum Magyarország vezérigazgatója.

„Mindkét módszertan alapján hasonló lehet a legsúlyosabban veszélyeztetett családok aránya: mintegy 161-182 ezer háztartás, a családok 4-5 százaléka lehet érintett.”

A kiadásokból kiindulva, a háztartások 3,9 százaléka (161 ezer háztartás) számíthat átlagosan 38 százalékos kiadásnövekedésre a rezsiszámlák növekedése miatt, amelyeket így a bedőlés veszélye fenyeget. Kevésbé súlyosan, de így is erősen veszélyeztetettnek minősül a háztartások 7,5 százaléka, amelyek átlagosan 12 százalék plusz kiadásra számítanak, kis mértékben veszélyeztetett végül a háztartások további 10,3 százaléka.

A képet árnyalja, ha a rezsiköltség emelkedését a jövedelmekhez kötjük. A leginkább veszélyeztetett kategóriába tartozó családok jövedelmének 40 százalékát is elviheti a rezsi a következő hónapokban, aminek hatására nagy részük fizetésképtelenné válhat – az Intrum felmérése alapján mintegy 182 ezer háztartás (a családok 4,4 százaléka) tartozhat ide. A második kategóriába a súlyosan veszélyeztetett háztartások tartoznak, míg a harmadik kategóriába a kis mértékben veszélyeztetett háztartások, előbbiek átlagosan 16 százalékos, utóbbiak 10 százalékos kiadásnövekedést érzékelnek jövedelmük arányában. E két kategóriába a háztartások 4,5 százaléka (186 ezer háztartás), illetve 15,6 százaléka (644 ezer háztartás) tartozik.

E módszertan szerint az összes, valamilyen mértékben veszélyeztetett háztartás mintegy 25 százalékot képvisel az összes háztartásból, míg az előző módszertan alapján ugyanerre 22 százalékot mért a GKI.

„A kutatás alapján a háztartások többségének fájni fog valamilyen szinten a magasabb rezsi, de a bedőlés nem fenyegeti őket”

– mondta Felfalusi Péter.

„A családok többségének ennek ellenére jelentősen csökkenhet a megtakarítási képessége: a 2017 és 2021 között jellemző átlagos megtakarítás az év végéig 63 százalékkal is visszaeshet.  A rezsiszigorítás mellett ehhez hozzájárul az infláció és az olyan potenciálisan bekövetkező intézkedések, mint a benzinársapka kivezetése.”

A fenti eredmények alapján nem csoda, hogy az Intrum felmérése szerint a háztartások 6,5 százaléka biztosan, 13,4 százaléka pedig valószínűleg még az idei évben energiamegtakarítást célzó felújítást tervez kezdeni. Ebben segít például az Otthonfelújítási program, amelynek forrásai még az év végéig elérhetők.

Intrum