Intrum: felívelő időszak után csökkent a magyar lakosság fizetőképessége
Idén a második negyedévben jelentősen csökkent az Intrum fizetőképességi index értéke, a lakosság pénzügyi helyzetét jelző mutató negyedéves szinten 22 százalékkal, éves szinten 10 százalékkal csökkent 35,33 pontra – közölte az Intrum követeléskezelő a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel közös felmérése alapján az MTI-vel hétfőn.

A második negyedévben csökkent a magyar lakosság fizetőképessége
Az adatok alapján az orosz-ukrán konfliktus, valamint a növekvő nyersanyagárak kedvezőtlen hatásai begyűrűztek Magyarországra, ez a magyar lakosság pénzügyi helyzetét is hátrányosan befolyásolja – írták.
Deszpot Károly, az Intrum CMS igazgatója a közleményben elmondta: a családok leginkább az inflációt érzékelik a mindennapokban, ugyanakkor szintén csökkentik a fizetőképességet az egész régiót érintő gazdasági tényezők. A háború okozta bizonytalanság és a kamatemelések miatt csökken a befektetések volumene, így lassul a jövedelmek emelkedése – tette hozzá.
Az előző négy negyedévben a magyar gazdaság rendkívül gyors ütemben bővült. A háztartások jövedelme, hitelállománya, az infláció és más mutatók alapján számított Intrum Fizetőképességi Index (IFI) általában előrevetíti a nemzeti össztermék alakulását is. A friss negyedéves adatok alapján a növekedés lassulása várható 2022-23-ban, és egyes időszakokban recesszióba is fordulhat a gazdaság. Ennek oka részben a fizetőképességgel visszaeső belső fogyasztás, részben a nemzetközi gazdasági kihívások (magas energiaárak, ellátási láncok gyengeségei) miatti piaci bizonytalanság.
Közölték: a lakosság fizetőképessége ezzel párhuzamosan, az idei év végéig romolhat, hogy mennyire, az nagy mértékben függ az európai uniós forrásokkal kapcsolatos megegyezéstől is. A több ezermilliárdos források lehívásával ugyanis elkerülhetők lehetnek egyes, a költségvetési egyensúly elérése miatt szükséges, de a lakosság számára fájdalmas intézkedések. Emellett a költségvetés egyensúlya hozzájárulhat a forint-árfolyam stabilitásához, így a további áremelkedések megelőzéséhez is – közölték. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
A GKI 2-2,5%-os gazdasági növekedést vár 2025-ben
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2025-re 2-2,5%-os GDP-növekedést prognosztizál, amely a külpiaci…
Tovább olvasom >A brit vásárlók szerint nagyobb figyelmet érdemelne az élelmiszerpazarlás témája
A vásárlók 70%-a úgy véli, hogy a kiskereskedőknek fenntarthatósági (ESG)…
Tovább olvasom >GKI elemzés: A kereskedelemben 6-szor gyorsabban nőtt a termelékenység 2010 óta, mint a feldolgozóiparban
A nemzetgazdasági ágazatok munkatermelékenységet vizsgáló sorozatunk harmadik részeként a feldolgozóipar…
Tovább olvasom >További cikkeink
Szétzilált piac, bizonytalan jövő – súlyos következményekkel járhat a ragadós száj- és körömfájás-járvány
Miközben a hatóságok versenyt futnak az idővel, hogy megfékezzék a…
Tovább olvasom >Kiderült, melyik a reklámpiac legerősebb hónapja
Továbbra is a november a legerősebb hónap a reklámpiacon –…
Tovább olvasom >A GKI 2-2,5%-os gazdasági növekedést vár 2025-ben
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2025-re 2-2,5%-os GDP-növekedést prognosztizál, amely a külpiaci…
Tovább olvasom >