Erősödik az innováció a söriparban

A Magyar Sörgyártók Szövetsége által közölt sörpiaci mutatók szerint 2016-ban összesen 6,7 millió hektoliter sört értékesített a négy vezető hazai sörgyártó: a Borsodi Sörgyár Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt., a HEINEKEN Hungária Zrt., a Pécsi Sörfőzde Zrt., valamint a hazai piachoz import söreivel hozzájáruló Carlsberg Hungary Kft. Ez 2,5%-os növekedés 2015-höz képest. A javulás kizárólag az exportnak tudható be, amely 40%-kal nőtt egy év alatt.

_{Schillinger Attila
igazgató
MSSZ}

– A hazai sörfogyasztást 2015-ben a rendkívül forró nyár növelte. Tavaly ezzel szemben a tavaszi, második negyedéves időszak volt a legerősebb, nem kis részben a magyar válogatott labdarúgó EB-s menetelésének köszönhetően. Összességében a teljes éves hazai fogyasztás 2016-ban nem változott, 6,1 millió hektoliter volt, csakúgy, mint 2015-ben – tájékoztat Schillinger Attila, a Magyar Sörgyártók Szövetségének (MSSZ) igazgatója.

Mintegy 100 ezer hektoliterrel több fogyott a prémium és szuper prémium kategóriájú sörökből tavaly, ami közel 10%-os növekedést mutat. A középkategóriás termékek forgalma alig valamivel volt kevesebb a 2015. évinél. 2016 hosszú idő óta az első olyan év volt, amikor csökkent az olcsó, gazdaságos árkategóriájú sörök forgalma. Itt 3,6% volt a visszaesés. 2017 első félévében is ezek a trendek folytatódtak. Ennek megfelelően erősödik az innováció a söriparban. Egyre nagyobb az új típusú, magasabban pozicionált, minőségi sörök kínálata.

A söripar az egyik legnagyobb foglalkoztató

Az iparág adó- és járulékbefizetései meghaladták a 72,5 milliárd forintot. Jövedéki adó címén 42 milliárd forintot fizettek be a gyártók a költségvetésbe, ami 4,5%-os növekedés 2015-höz képest. Magyarországon a sör adóterhelése regionális tekintetben is kimagasló. Egy egységnyi sör árának 42%-a az adó. A költségvetés a hazai sörgyártók által megtermelt GDP 83%-át vonja el különböző adók és járulékok formájában, míg más iparágakban ez az elvonás 50% körüli.

– Ennek ellenére a söripar maradt az egyik legnagyobb foglalkoztató, hiszen a teljes értékláncon keresztül csaknem 24 ezer fő foglalkoztatására nyújt lehetőséget a nemzetgazdaságban. E munkahelyek túlnyomó többsége a kkv.-szektorban realizálódik – mondja Schillinger Attila.

Helyzetbe hozni a magyar a sörgyártókat

– A hazai sörpiac mai helyzetéért a túladóztatás és a gyenge minőségű import sörök egyaránt felelősek – állapítja meg a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója.

A MSSZ és a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete idén közösen fordult a kormányzathoz, hogy csökkentsék a csapolt sörök általános forgalmi adóját, ezzel erősítve a vendéglátóipar kis- és középvállalkozóit is. Kezdeményezésükhöz később csatlakozott a Kraft Sörfőzők Egyesülete is.

– Bízunk abban, hogy olyan szabályozás születik a jövőben, amely a hazai gyártású sört segíti, és nem növeli a gyenge minőségű dömping import piacát, egyben hozzájárul a hazai sörpiac növekedéséhez, amely a magyar gyártóknak, kicsiknek és nagyoknak egyaránt célja – hangsúlyozza Schillinger Attila.

Idén folytatódott a Sörszövetség „Sör mi több” nevű kezdeményezése, amely a sörnek a modern magyar gasztronómiában betöltött szerepére, a hazai sörkultúra fejlesztésére koncentrál.

Tavaly kilenc vezető vendéglátóegység részvételével tartották meg az első Sörgasztronómiai Hetet. Az esemény idén vidéki és kézműves söröket is kínáló vendéglátóegységekkel bővült. A szövetség a kisüzemi sörgyártókkal való együttműködést 2017-ben is folytatta.

B. K.