Innovációra van szükség a vetőmag ágazatban

A fenntartható mezőgazdasági termeléshez, a globális kihívások és a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez a vetőmagtermesztésben is nélkülözhetetlen innováció fontosságát hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Vetőmag Világkongresszus megnyitóján hétfőn Budapesten.

Rámutatott: globális konszenzus szükséges az ágazat előtt álló hosszú távú kihívások kezeléséhez. Magyarország a vízgazdálkodásban és a vetőmagtermesztésben olyan kiemelkedő fejlesztésekkel rendelkezik, amelyeket a világ számos részén használnak már – tette hozzá.
Jean-Christophe Gouache, a Nemzetközi Vetőmag Szövetség (ISF) elnöke megnyitójában a szektor kihívásai közül a legnagyobb kérdésnek azt nevezte, hogy hogyan lehet a világ növekvő népességének megfelelő mennyiségű, minőségi vetőmagot előállítani, mert ezek hiányában az élelmiszeripar sem tud létezni.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, Magyarország gazdasága hagyományosan mezőgazdasági termelésen alapul, a kormány komolyan veszi globális kötelezettségeit, így az uniós országok között elsőként ratifikálta a Párizsi klímaegyezményt. Magyarország versenyképes az egészséges, minőségi élelmiszerek előállításában, és exportjában, ezek GMO-mentessége alaptörvényi szinten garantált, amit a világban egyre inkább értékelnek. A magyar vetőmagok exportja kukoricából 7, búzából 57, napraforgóból 34 százalékkal nőtt egy év alatt – sorolta.
Szavai szerint az élelmiszer-termelésen és a mezőgazdaságon óriási a nyomás a világban: a következő negyven évben annyi élelmiszert kell termelni, mint az elmúlt tízezer évben összesen, a világ népességének radikális növekedése, a vízhiány, az árvizek és a szélsőséges időjárás mellett kell eleget tenni a mennyiségi kihívásoknak. A magyar mezőgazdaság érdekének nevezte a GMO-mentességet, és megjegyezte, hogy minden, a génmódosítás engedélyezésére vonatkozó nyomásnak ellenáll a kormány.
Szijjártó Péter újságíróknak a magyar kormány kötelességének nevezte, hogy a rendkívül erős világversenyben megteremtse az esélyegyenlőséget a magyar termelők számára. Emlékeztetett, hogy Közép-Európából Magyarországnak van a legtöbb exportengedélye Kínába, és megjegyezte, azon dolgoznak, hogy a magyar gyümölcsfajták exportjáról is meginduljanak a tárgyalások. Japánban és Koreában egyre nő a kereslet a prémium élelmiszerek iránt. A magyar mezőgazdaságnak versenyelőnye van a kutatás-fejlesztésben, ha ezt fenn tudja tartani, a jövőben is versenyképes lesz – mondta.
Jean-Christophe Gouache, a Nemzetközi Vetőmag Szövetség (ISF) elnöke ugyancsak hangsúlyozta az innováció jelentőségét a vetőmagtermelésben. A legfontosabb feladatnak nevezte a vetőmag-kereskedelem harmonizálását, hiszen a termelőtől a felhasználóig sokszor hét-nyolc határon kell átszállítani a vetőmagokat. További feladatot jelent a szövetség és a tagszervezetek számára a növényegészségügyi kockázatok csökkentése, a kórokozók és kártevők világméretű elterjedésének kezelése a védekezési módszerek fejlesztésével, valamint az ellenőrző rendszerek harmonizációjával – sorolta, és emlékeztetett, hogy a minőség biztosítására ISF vetőmag kereskedelmi szabványt vezettek be.
Pavelka Árpád, a nemzeti szervező bizottság elnöke, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) elnökségi tagja a megnyitót követő sajtótájékoztatón a budapesti világrendezvényt az ágazat sikerének is tulajdonította. Ismertette, a résztvevők száma rekordot döntött, 62 ország csaknem 1700 szakembere érkezett Budapestre. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon több mint százéves hagyománya van a nemesítésnek, a megújuló nemesítési módszerek megismertetése pedig nélkülözhetetlen, és új exportpiacokat is nyithat a cégeknek. Magyarország a világ vetőmagiparában fontos szerepet tölt be, az itt előállított vetőmagmennyiség 30 százalékát, mintegy 100 ezer tonnát külpiacokon értékesítenek a cégek, ezzel Franciaország, Hollandia, az Egyesült Államok, Németország és Chile után a hatodik legnagyobb exportőr az ország a világon.
Takács Géza, a VSZT elnöke az MTI-nek elmondta: a magyar vetőmag legfontosabb felvevő országai közé Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és Szlovákia tartozik. Az idén Magyarországon – évek óta növekvő területen – 130 ezer hektáron állítanak elő vetőmagot. Évente mintegy 100 különböző faj csaknem 1500 féle vetőmagja kerül piacra, a szektor éves forgalma 100 milliárd forintot tesz ki. Ennek a fele a kukorica, repce, valamint a napraforgó értékesítéséből keletkezik. Az ágazatban 887 cég, nagyüzem, intézmény és magángazdaság tevékenykedik – mondta. (MTI)