Innen már csak felfelé vezet út
A magyar vásárló jelentős aggályokkal telve, de már optimistábban vághat bele az idei évbe. Az Európa-szerte is kiemelkedően magasnak számító élelmiszer-infláció, valamint a forint gyengesége látványosan csökkenő bevásárlói kosarakat eredményezett már az elmúlt félévben is. A magyar lakosságot nem érték meglepetésként a történtek.

Vendégszerző:
Kovács Balázs
kommunikációs és marketingmenedzser
Ipsos
Az Ipsos globális kutatása szerint már tavaly júliusban is hazánk fogyasztói készültek a legnagyobb kihívásokra, ami a fogyasztói árakat és ezáltal a várható romló életszínvonalat illeti:
A magyar piacon elvégzett inflációs tracking kutatás szerint szépen lassan valamennyi termékkategóriában szembetűnő drágulás indult meg ősszel, akár érvényben voltak hatósági árplafonok, akár nem:
Mindezek eredményeként is, az Ipsos által 23 országban rendszeresen mért Global Consumer Confidence Index magyar értéke jelenleg 31,8-es mélyponton áll, ami 8,6 ponttal alacsonyabb tavaly februárhoz képest – ezzel, immár Törökországtól is lemaradva, mi zárjuk az országok rangsorát. Nagyobb éves csökkenés csak Svédországban és Nagy-Britanniában volt mérhető (–13,7 és –10,8).
Óvatos optimizmus
A 2023-as kilátások azonban egy fordulópontról és óvatos optimizmusról árulkodnak. Míg a világ lakosságának személyes várakozásai látványosan romlottak (egy évvel ezelőtt 77% várt javulást, most mindössze 65%), a magyarok 69%-a továbbra is bizakodó, hogy egy jobb újév következik. Ezzel a pozitivizmussal hazánk a 34 országos lista felső harmadába kerül, megelőzve valamennyi európai nemzet lakosságát:
A fogyasztói döntéseket ugyanakkor nemcsak a gazdasági nehézségek befolyásolják, hanem egyéb szempontok is fokozott figyelmet kapnak a mindennapokban. A koronavírussal szembeni félelmeket globális szinten és hazánkban is megelőzik a klímaválsággal kapcsolatos aggodalmak, mint az Ipsos What Worries the World kutatása rámutat (az előbbi 11%-os, utóbbi már 16%-os említést kap a rangsorban). Beszédes eredménye a szintén nemzetközi, Predictions 2023 kutatásnak, hogy a világ lakossága egyre szélsőségesebb időjárással (65% egyetértés, ami 5 százalékpont növekedés 2022-höz képest), és a történelem legmelegebb nyarával számol idén (57%). Mivel a lakosság a természet egyensúlyát helyreállító innovációkban, nagy technológiai áttörésben nem hisz (32% globálisan, 16% Magyarországon), a fogyasztói szokások megváltoztatására egyre nagyobb szükség lesz az elkövetkező években.
A magyar fogyasztó ugyanakkor nem kíván egyedül maradni ebben a feladatban, a piac szereplőitől is elvárja a fenntartható működést.
A jelenlegi állás szerint a 21 megvizsgált ország fogyasztói közül a magyarok vannak a legrosszabb véleménnyel az üzleti élet szereplőiről (mindössze 14% hisz benne, hogy etikusan végzik tevékenységüket a vállalati vezetők, szemben a globális 29%-kal). Ezzel párhuzamosan a hazai fogyasztók nagyon karakteres elvárásokat fogalmaznak meg szinte valamennyi iparággal, így például a kereskedelemmel szemben, és hisznek benne, hogy a jövőben azok a márkák lesznek a legsikeresebbek, amelyek nem csak termékeket és szolgáltatásokat adnak el, de tevékenységükkel pozitív hatást gyakorolnak a társadalomra is (54% egyetértés az állítással vs. 10% elutasítás). //
A cikk a Trade magazin 2023.2-3. számában olvasható
Kapcsolódó cikkeink
Gyorsuló infláció Magyarországon: brutális élelmiszerdrágulás és kérdéses hatékonyságú intézkedések
2025 februárjában ismét gyorsult az infláció Magyarországon: a fogyasztói árak…
Tovább olvasom >Elemző az M1-en: ez az árképzés pofátlan a multik részéről
Az élelmiszerkereskedő cégek számára hatalmas extraprofitot jelentő élelmiszer-árképzést ésszerű keretek…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert az árrés-korlátozás komoly ellenőrzését ígéri
Megvédjük a családokat és a nyugdíjasokat, meg fogjuk akadályozni az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >