Kockázatfelmérő információcsere

Jelentősen befolyásolják a nemzetközi transzferárazási gyakorlatot az OECD Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás Projektje (BEPS) keretében megfogalmazott ajánlások, melyeket egyre több ország léptet hatályba.

A BEPS Akcióterv globális érvénnyel megfogalmazott célja, hogy megszűnjenek a valódi tartalom nélküli adóstruktúrák, és fokozódjon a nemzetközi információcsere hatékonysága – ezáltal pedig nehezebb legyen az adóelkerülés. Ezt szolgálja az Országonkénti Jelentés (Country-by-Country Reporting, CbCR) bevezetése is. A Mazars összefoglalójában kiemeli, hogy a transzferár-
nyilvántartások az – adóhivatalok közötti információcserét katalizáló – Országonkénti Jelentés („CbCR”) bevezetésével háromszintűvé válnak, bár az új szabály csak a 750 millió eurós értékhatárt elérő árbevételű multikra vonatkozik. Az elképzelés szerint egy vállalatcsoportnak optimális esetben egy országban kell benyújtania az országjelentést, ennek az országnak az adóhatósága pedig eljuttatja a jelentést a többi állam adóhatóságának. A kérdés az, hogy melyik legyen az az ország, ahol a jelentést be kell nyújtani. Szintén kérdéses, hogy ha nincs optimális eset – azaz akadozik az országok közötti információcsere –, akkor milyen módon juttassák el a jelentést minden országba.

A Direktívának eleget téve már Magyarország is bevezette a szabályozást. Elsőként a magyarországi anyavállalatok, illetve az anyavállalatnak kijelölt szervezetek kötelezettek jelentéstételre a 2016-os évre vonatkozóan, 2018. március 31-i határidővel. Az anyavállalattól eltérő szervezetek első adatszolgáltatási éve 2017, 12 hónapos határidővel. A szabályozás emellett adminisztrációs kötelezettséget is előír, amelynek keretében az érintett vállalkozásoknak be kell jelenteniük, hogy kötelezettek-e CbCR beadására, és ha igen, milyen státuszban.

Az Országonkénti Jelentés tulajdonképpen kockázatfelmérés, amely megmutatja, hogy a vállalatcsoport mely országokban van jelen, ezekben az országokban mekkora árbevételt és adóalapot vallott be, ezzel szemben mennyi a létszám- és az eszközértéke. Ha tehát az adatok azt mutatják, hogy egy alacsony adózású országban kiugróan magas adóalapot vallanak be alacsony létszám és/vagy eszközérték mellett, akkor az adóhatóságok kiemelt figyelemmel vizsgálhatják a vállalatcsoportot, hiszen a jelek arra utalnak, hogy adóoptimalizációs megoldást alkalmaztak.

Jelenleg 57 ország írta alá az információcsere-egyezményt. Érdekesség, hogy az USA még nem, ha pedig így marad, ez azt jelentené, hogy az amerikai anyavállalattal rendelkező vállalatcsoportok magyarországi leányvállalatainak itthon kell beadniuk az országjelentést.