Inflációval korrigálva már nem nőtt annyira a háztartások vagyona

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb „Miből élünk?” című vagyonfelmérése szerint a magyar háztartások medián nettó vagyona 2023-ban 30,6 millió forint volt, ami 55,3%-kal magasabb, mint a 2020-as 19,7 milliós érték. Ez a mutató – mivel a középen elhelyezkedő háztartás vagyonát jelzi – jól tükrözi egy „átlagos” magyar háztartás helyzetét.

Inflációval korrigálva is emelkedés

Bár 2021–2023 között összesen 44,8%-os infláció sújtotta a magyar gazdaságot, a reálvagyon így is 10,5%-kal nőtt. Ez jóval alacsonyabb, mint a 2017–2020 közötti időszakban tapasztalt 50%-os reálnövekedés, de a gazdasági nehézségek ellenére is pozitív fejleménynek számít.

A legszegényebb réteg vesztesként zárt

A háztartások vagyoni helyzetét decilisekre – vagyis tizedekre – bontva látható, hogy a legalsó 10% nettó vagyona nemhogy nőtt volna, hanem csökkent: mínusz 88 milliárd forintról mínusz 288 milliárdra. Ez a réteg tehát még mélyebbre süllyedt, míg a többi csoportnál már pozitív vagyonnövekedés történt.

Kiemelendő, hogy a leggazdagabb 10% nettó vagyona önmagában meghaladja az összes többi csoport vagyonának összegét – ez alátámasztja a hazai vagyoni koncentráció súlyosságát.

Mi hajtotta a vagyonnövekedést?

A teljes vagyoni gyarapodás mögött jelentős szerepet játszik az ingatlanárak emelkedése, különösen a lakóingatlanoké, amelyek értéke három év alatt több mint 60%-kal nőtt. A háztartások vagyonának közel fele (47,8%) lakóingatlanban van, így ezek átárazódása jelentősen befolyásolja a teljes képet.

Azonban ha kivesszük az ingatlanokat a számításból – hiszen ezek gyakran nem hasznosíthatók közvetlenül –, akkor is pozitív vagyonváltozás látható a legtöbb csoportban. Kivételt képez a legszegényebb és a harmadik decilis, ahol így vizsgálva csökkenés mutatható ki, valószínűleg hitelből finanszírozott lakásvásárlások miatt.

Pénzügyi vagyon: csak a gazdagabbak tudtak előzni az infláción

A pénzügyi vagyonelemek (pl. készpénz, értékpapírok, betétek) értéke minden decilisben nőtt, de csak a 8. és 10. tizedben haladta meg az infláció mértékét, vagyis csak a tehetősebbek tudták reálértéken is növelni pénzügyi vagyonukat.

Összegzés: nő a vagyon, de mélyül a szakadék

A magyar háztartások vagyoni helyzete összességében javult, de az egyenlőtlenség tovább nőtt. A legtöbb háztartás vagyona – különösen ingatlanvagyona – reálértéken is emelkedett. A vagyoni középréteg stabilizálódott, míg a legalsó jövedelmi tized kiszolgáltatottabb lett, és arányosan a legtöbbet veszítette.

A felmérés azt is aláhúzza: az anyagi biztonság és vagyonépítés tervezést, tudatosságot és gyakran szakértői segítséget igényel, különösen olyan gazdasági környezetben, ahol az infláció ilyen mértékű vagyontorzulást okoz.