Infláció: a várt emelkedés helyett stagnálás – 4,3% éves ráta, 3,9% maginfláció

Mi történt a kosárban?

Kétjegyű infláció

Az élelmiszerek éves drágulása 5,4%-ról 4,7%-ra lassult, azaz a fékeződés egyértelmű. Havi alapon a ruházkodási termékek ára +1,5%-kal nőtt; Beke szerint ez „kifejezetten magas” havi ütem, de a szegmens erősen szezonális, ezért egy adatból nem érdemes túlzó következtetést levonni.
A háztartási energia éves szinten +10,6%-ot mutat, ugyanakkor itt a KSH háztartásszintű elszámolást alkalmaz, amely figyelembe veszi a rezsicsökkentett és a lakossági piaci ár különbségét – erre a metodikai sajátosságra az elemző külön felhívta a figyelmet.

Politikai intézkedések hatása és szakmai vita

Beke Károly számításai szerint az árrésstopok és önkéntes árkorlátozások közel 1,5 százalékponttal fogják vissza a mutatót: „nélkülük 5,5–6% környékén lenne a magyar inflációs ráta.”

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében azt hangsúlyozta, hogy a kormány határozottan fellép az indokolatlan áremelésekkel szemben, és november 30-ig meghosszabbította az árréscsökkentést; emellett önkéntes árkorlátozás érvényes több szolgáltatói szektorban (bankok, biztosítók, telekom, gyógyszeripar).

Ezzel szemben az Országos Kereskedelmi Szövetség arra hívta fel a figyelmet, hogy ha cél az infláció csökkentése, akkor a kormányzatnak nem csak a kiskereskedelemben kell keresnie a problémát: más szektorokban is indokolt a vizsgálat, és érdemes felülvizsgálni az áremelést okozó adókat és hatósági intézkedéseket.

Kilátások: 4% alá csúszhat év végén

A következő 2–3 hónapban az infláció a jelenlegi sávban mozoghat, az év utolsó heteiben 4% alatti értékek is jöhetnek – vetítette előre Beke. 2026 elején az infláció „lejjebb kerülhet, akár 3% alá is”. A jegybanki 2–4%-os célsávba az idei év végén vagy 2026 elején térhet vissza tartósan a mutató.

Üzenetek a kereskedőknek

• Élelmiszer: a lassuló éves ütem és az árrés-korlátozás kombinációja óvatos promóció-kalibrálást indokol; a „jó-jobb-legjobb” lépcsőzés és a sajátmárka további szereperősödése várható.

• Ruházat: az őszi szezon miatt megugró havi ármozgás inkább készlet- és árazási naptár-kérdés; a szezonalitás dominál, nem trendforduló.

• Energiaérzékeny kategóriák: a rezsikomponensek elszámolási sajátosságai miatt érdemes óvatos fedezetkezeléssel tervezni.

Összkép: a szeptemberi adat stagnáló inflációt és tovább hűlő magot mutat. A rövid távú pálya inkább oldalazás, év végére pedig jöhet a 4% alatti tartomány – miközben a piaci és szabályozói tényezők súlya a kiskereskedelmi árazásban változatlanul magas.