Indiai vendégmunkások a magyar tehenészetekben

Szerző: Trademagazin editor Dátum: 2018. 08. 22. 11:20

Már bejáratott úton kereshetnek munkásokat Indiában azok, akik éveken át hiába hirdették az állásokat gazdaságaikban, mert nem akadt itthoni jelentkező. Az ország több tehenészete foglalkoztat indiaiakat, és úgy tűnik, a helyiek is megbékéltek az „idegenekkel” – olvasható a hvg.hu-n.

„Nem volt semmiféle incidens, a helyiek is elfogadták az Indiából érkező munkásaimat” – mondja el tapasztalatát a Krajcsovicz András. A Békés megyei tejtermelő gazdaságában másfél hónapja dolgozik három indiai férfi a tehenészetben, még a helyi rendőrséggel is felvették a kapcsolatot, hogy ne legyen gond. Az országban több tehenészetben foglalkoztatnak Indiából érkező munkásokat, Veszprém, Nógrád, Győr-Sopron és Békés megyében is így oldották meg az állattenyésztésben is égető munkaerőhiányt.

A kondorosi gazdaságban is éveken át kerestek fejőket, de sokan kiöregedtek, a fiatalok pedig másutt keresik a boldogulásukat a tehenészet tulajdonosa szerint. A mezőgazdaság is azok az ágazatok közé tartozik, ahol nagyon égető a munkaerőhiány. A zöldség-gyümölcs ágazatban például, ahogy Ledó Ferenc az Agráruniónak adott interjúban elmondta, legalább 50-60 ezer idénymunkásra van szükség évente, az állattenyésztésről ilyen adatunk nincs, bár nyilván az előbbinek csak a töredéke lehet a munkaerőhiány, de annál nehezebb megoldani. A kevesebb hozzáértést igénylő növénytermesztésben is nehéz magyar munkavállalókat találni, de a tejtermelő gazdaságokat vezetők szerint az állatok gondozására és kezelésére szinte lehetetlen becsalogatni a munkásokat. A tejtermelésben egyáltalán nem elhanyagolható a tejet adó állat nyugalma, megfelelő bánásmód, mert ez nagyban befolyásolja a tej mennyiségét.

„Sokáig próbálkoztunk, míg végül fél éve eldöntöttük, hogy belevágunk” – magyarázza Krajcsovicz András, hogy végül hat hónappal ezelőtt kezdett el intézkedni a fia, hogy beindítsák a gépezetet. „Négy főt kértünk, végül három lett belőle, egy már a kinti rostán kiesett” – meséli a Békés megyei Fríztej Kft. ügyvezetője, hogy a folyamat Indiában kezdődik a toborzással, majd már ott kiválogatják a hozzáértőket, és csak a megfelelteknél indítják el a papírmunkát. A szükséges engedélyek beszerzése nagyjából fél év alatt zajlik le, két évre kap mindenki tartózkodási és munkavállalási engedélyt.

„Nálam másfél hónapja dolgozik a három fiatalember, minden a legnagyobb rendben megy. A telepen kialakítottunk számukra összkomfortos lakásokat, mindennel felszerelt szobák, fürdőszobák vannak. Önellátásra rendezkedtek be, a saját pénzükből vásárolnak, készítik el az ételeiket. Nagyon korán kell kelni a fejéshez, napközben is van bőven munka, így nem is nagyon járnak ki a telepről” – folytatja Krajcsovicz, aki azt is megosztotta velünk, hogy mivel a magyar dolgozók nem beszélnek túl jól angolul, az okostelefont vetik be.

„Ma már nincs akadály, fordít a telefon. Csak rámondjuk a feladatot, ők visszakérdeznek, ha szükséges, megy, mint a karikacsapás.”

„Turbánban a fejőházban”

Az első fecskék között volt a Multiton Kft., amely a főként India északi részén toborzott munkásokat vett fel Heves megyei, sarudi telepére. Már több éve alkalmaz indiai munkásokat, és bár két évvel ezelőtt még megriasztotta a helyieket az idegenek megjelenése a faluban, és tojással meg is dobálták a cégtulajdonos által megvásárolt házat, ahol elszállásolta őket, mostanra elfogadták a fiatalokat, akik hazamennek, amikor lejár az engedélyük, majd annak megújítása után visszatérnek. Így lényegében a hat főből 1-2 mindig Indiában van, de rotációban váltják egymást. A Multiton ügyvezetője, Sárközi Tamás egy tavaszi konferencián Turbánban a fejőházban címmel beszámolt tapasztalatairól, elmondta, hogy nagyon elégedettek az indiaiak munkájával. Ugyanerről beszélt ezen a konferencián az ország nyugati csücskében működő Hegykő Zrt. vezetője is, Varga Gábor beszámolója szerint az országnak ezen a részén már húsz évvel ezelőtt is nagy csábító erő volt az, hogy néhány kilométerrel arrébb, Ausztriában a sokszorosát lehet megkeresni, így ott már sem az ukrán, sem a román és szerb vendégmunkások sem álltak meg, ha már odáig elmentek. A Dél-Alföldön tavaly már több ezer külföldi vendégmunkás vállalt munkát az ottani gazdáknál, de idén már itt is nehézségekbe ütközött a megfelelő munkások felvétele. (hvg.hu, Szlavkovits Rita)

Kapcsolódó cikkeink