Importra szorult a tartósítóipar

Az idei esztendő a hazai tartósítóipar számára bizonyára hosszú ideig emlékezetes marad. Amint Cseh László, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke elmondta, a tavaszi fagy és a nyári aszály miatt kevés zöldség és gyümölcs termett. Az általános tendenciára jellemző az is, hogy nem állt meg a gyorsfagyasztott és konzervipari termékek iránti keresletcsökkenés.Az esztendő vége előtt a szezonról általánosságban annyi mondható el, hogy csak a zöldborsó és a csemegekukorica feldolgozása sikerült elfogadható szin­ten. A kialakult hiány miatt a magas piaci árakat a feldolgozók többsége nem fizette meg. Képtelenek voltak versenyezni a friss piacok áraival. Ezért fordulhatott elő, hogy Ukrajnából és Lengyelországból is kellett meggyet importálni.
Az exportpiacokról sem érkeznek igazán jó hírek, ugyanis a dollárelszámolásban bonyolított üzletek nem sok hasznot hoznak a feldolgozóknak.
Mint ismert, 2006 első negyedében a francia Centrale Coopérative Agricole Bretonne (Cecab, Franciaország egyik vezető mezőgazdasági társasága) és a Union Fermiére Morbihannaise (UFM) élelmiszer-ipari cégcsoport megállapodást kötött a Globus meghatározó részvényeseivel a társaság többségi részesedésének megvásárlásáról. A francia és a magyar cégcsoport együttműködésével a társaságok a jövőben ki kívánják használni a különböző együttműködési területeken megjelenő, előnyös gazdaság lehetőségeket.
A Bonduelle két magyarországi gyára, a Bonduna Zöldségfeldolgozó Kft. fuzionált a Bonduelle Nagykőrös Kft.-vel, és 2004. december 1-jétől a két telephely egy irányítás alá került.

Profiltisztítás a kisebbeknél
Szórádi Sándor, a kisebb konzervipari vállalkozásokat tömörítő Magyar Tartósítóipari Szövetség elnöke elmondta, az idén a szokottnál mintegy 30-40 százalékkal kevesebb készterméket állítanak elő. A kisebb feldolgozókat is hátrányosan érintette a fagy és a légköri aszály miatt lecsökkent terméskínálat. Ezért is fordulhatott elő, hogy Szerbiából, Lengyelországból és Németországból is kellett alapanyagot hozni.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás utáni időszakban rendkívül erős importnyomásnak volt kitéve a hazai piac. Ettől függetlenül a kisebb feldolgozók termékeinek 60 százaléka a belföldi piacon talál vevőre. Szórádi Sándor véleménye szerint az idei esztendő a szövetségéhez tartozó vállalati körben a profiltisztítás esztendeje lesz. Ezek után a magyar konzervipar immár két évtizedes válsága a végéhez közeledik. Kialakul a hosszabb távon is fennmaradó termelői kör, ami a nyolcvanas évek konzerviparának harmadát jelenti.

Dollár helyett euró
A hazai konzervfogyasztás mennyisége már évek óta stagnál, ugyanakkor az igények változnak. Egyre bővül az úgymond árérzékeny fogyasztók száma. Ez a fogyasztói réteg nem a zöldség-, gyümölcskonzerv minőségét, jobb csomagolását részesíti előnyben, hanem az árat. Ezen túl létezik egy nagyon kis fogyasztói kör, amelyik a prémium termékeket képes megfizetni. Egy szűkebb, de egyre bővülő réteg, amelyik az egészséges életmódot szolgáló készítményeket keresi. Ugyancsak növekszik a diabetikus készítmények iránti kereslet is.
A tartósítóipari vállalatok többsége szeretné kiviteli célországait megváltoztatni, és a dollárelszámolás helyett az uniós tagállamokkal üzletelni. Elsősorban a friss termékeket vásárolják, és ezért a magyar konzerviparnak is változtatnia kell kínálatán, ha a piacon akar maradni. Az új termékek között egyre több az alacsony kalória- és sótartalmú készítmény, és mérsékelni próbálják az adalék anyagok használatát.
Az uniós piacot azonban nem egyszerű meghódítani, tekintettel az újonnan belépő Romániára és Bulgáriára.