Importbor minden hatodik pohárban

Becslések alapján idén jó minőségű, ám az átlagosnál jóval kevesebb szőlő termett. Az idei bortermés, még ha a minősége jó is lesz, éppen csak fedezi majd a hazai fogyasztást. A szőlő felvásárlási ára az elmúlt két év rendkívül alacsony szintjéről elmozdult – jellemzi a 2007-es évet Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Az egész idei szőlőszezonban végig megmaradt a háromhetes vegetációs előny, amelyet az enyhe tél és – a tavaszi rendkívüli fagyok kivételével – a meleg évkezdet jelentett. A borászok szerencséjére nyár végén, kora ősszel néhányszor bőséges esőt kaptak a tőkék. Horváth Csaba szerint ennek is köszönhető, hogy mégis lesznek jó borok az idén.

A hazai fogyasztást fedezi az idei termés
A HNT becslése szerint az idei bortermés nem éri el a hárommillió hektolitert, vagyis éppen csak fedezi a hazai fogyasztást. Horváth Csaba szerint azonban nem marad szomjan a hazai borkedvelő közönség. Az import „elárasztotta az országot”: most úgy tűnik, hogy az idén már minden hatodik pohár Magyarországon elfogyasztott bor szőlőjét határainkon túl szüretelték. A tavalyi összegzés még 180 ezer hektoliteres importról szólt, az idei viszont meghaladja a félmillió hektolitert is. Jócskán megszaladt az importált bor mennyisége: hordós borból tavaly két és félszer annyit vásárolt az ország, mint 2005-ben – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet piaci megfigyeléseiből. De nőtt a pezsgő és a palackos bor behozatala is. Közben a bor kivitele is meglódult az elmúlt évben, igaz, ez viszonylagos. Az elmúlt tíz évben ugyanis a bortermékek exportja megfeleződött. Emellett a célországok is változtak. Bővülnek a cseh és a szlovák szállítások, és Oroszország újra az öt legjelentősebb exportpartner közé került.
Aggasztó folyamat ugyanakkor, hogy a belső piac kétpólusúvá vált – mondja a főtitkár. Miközben egyre többen keresik a különlegességeket, a minőségi borokat, addig egyre nagyobb mértéket ölt az olcsó olasz borok behozatala.
Az import további növekedésére lehet számítani, ami az elmúlt másfél évtized exportfiaskói miatt a belföldi piacra összpontosító borászatok számára komoly veszélyt jelent.

Borreform előtt
Jelenleg 22 borvidék van Magyarországon. A megtermett szőlő felhasználása döntően egycsatornás, a termés döntő többségéből, 93 százalékából bor készül. A szakértői becslés szerint az évenként egy főre jutó 30 liter körüli fogyasztással Magyarország a nemzetközi középmezőnybe tartozik, vagyis önellátó.
Horváth Csaba úgy véli, hogy a magyar borászat szempontjából fontos lenne, hogy a külpiac ne csak Európára koncentráljon.
Az elmúlt másfél évtizedben az EU jelentős támogatási összegeket fordított a borpiaci egyensúly megteremtésére. Korlátozták a termelés feltételeit, szabályozták a forgalmazást, ösztönözték az unión kívüli exportot és finanszírozták a borfelesleg kivonását. Borászkörökben már hónapok óta ádáz vita folyik az unió 2006-ban közzétett borreformterveiről.
Magyarország számára az unióban jelenleg folyó borreform csak akkor kedvező, ha a répacukrot továbbra is alkalmazni lehet a mustfok javítására, és a tagállamok a tervezettnél nagyobb beleszólást kapnak a szőlőültetvények kivágásának ellenőrzésébe, valamint az úgynevezett nemzeti borítékokba kerülő támogatási forrásokat az unióban nem történelmi alapon, hanem területi elv szerint osztják el. Azaz nem preferálják a régi tagállamokat.