Ilyen lakást szeretnének a fiatalok

A fiatalok jelentős része szeretne lakást a következő három évben a K&H ifjúsági index szerint. A múlt év harmadik negyedévében készült felmérés szerint 52 százalékuk biztosan vagy valószínűleg vásárolna lakóingatlant a kérdéses időszakban.

Hol?

A budapesti válaszadók többsége, 55 százaléka továbbra is a fővároson belül tervezi a lakásszerzést, az agglomerációt pedig mindössze 9 százalékuk jelölte meg célpontként. Ez utóbbi adat éles visszaesés a korábban mért 25 százalékos említési arányhoz képest. A fővárosban élők 30 százaléka egyéb belföldi helyszínen vásárolna ingatlant.

A vidéki régiókból való elvándorlási szándék mérsékelt: a megyeszékhelyeken élők 39 százaléka maradna helyben, míg az egyéb városokban lakók 54 százaléka tervez továbbra is kisvárosban élni. A keleti és nyugati országrészben élő fiatalok 14–17 százaléka mérlegeli a budapesti ingatlanvásárlást.

Mekkorát, mennyiért és miből?

A megvenni tervezett ingatlanok a felmérés szerint átlagosan 79 négyzetméteresek lennének. A leginkább tipikusnak az 50 és 79 négyzetméter közötti alapterület számít a válaszadók körében. A nemek szerinti bontásban mérhető különbség mutatkozik: a férfiak átlagosan 85, a nők 73 négyzetméteres ingatlannal számolnak.

Az ingatlanok várható értékével kapcsolatos várakozásokban ugrásszerű növekedés tapasztalható. A következő három évben vásárlást tervező fiatalok ugyanis átlagosan 43 millió forintos vételárral kalkulálnak. Ez az összeg jelentősen meghaladja a korábbi negyedévekben regisztrált 30–34 millió forintos átlagértékeket, ebben a növekedésben szerepet játszhatott az Otthon Start Program elindulása, amelynek keretében az elsőlakás-vásárlók kedvezményes, államilag támogatott hitelt vehetnek fel. A településtípus szerinti bontásban Budapesten 49 millió forint az átlagos tervezett ingatlanérték, míg a megyeszékhelyeken és kisvárosokban ez 40–41 millió forint között mozog.

A lakásvásárlást fontolgató fiatalok mindössze 26 százaléka jelezte, hogy kizárólag saját erőből valósítaná meg a vásárlást. A fennmaradó 74 százalék kisebb-nagyobb mértékű hitelfelvételre kényszerül. A banki kölcsön tipikus aránya a teljes vételáron belül átlagosan 40 százalék a felmérés szerint. A válaszadók több mint fele, 52 százaléka tervezi, hogy az ingatlan értékének legalább felét hitelből fizeti.