Így változik a boltok árrésse most, hogy a kormány döntött

Mely termékeken volt eddig a legnagyobb árrés?

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a tojás, a tejföl és a vaj mellett több más élelmiszert is megemlített:

• Tejtermékek: a tehéntúró és a joghurt esetében 70-80 százalékos árrést említett, míg az UHT tejnél 60-80 százalék között mozgott az árrés.
• Húsok és húskészítmények: a csirkecombnál és a párizsinál 20 százalék körüli volt az árrés, míg a sertészsírnál 40 százalék feletti.
• Saját márkás termékek: ezeknél jellemzően alacsonyabb, 10 százalék alatti árrést figyeltek meg, míg a márkás termékeknél ez sokkal magasabb volt.

Ezek az adatok azonban több ponton is kérdéseket vetnek fel, mivel a kormány által rendszeresen hivatkozott termékek árrése az AKI nyilvános adatbázisaiban nem érhető el. Így nem egyértelmű, hogy pontosan milyen forrásokra alapozzák az intézkedést.

Korábbi hatósági árazások tapasztalatai

A mostani árrésstop nem előzmény nélküli. 2021 őszén a kormány árstopot vezetett be több alapvető élelmiszerre, például a kristálycukorra, búzafinomlisztre, napraforgó-étolajra, csirkemellre és sertéscombra. Az AKI adatai alapján ezeknél a termékeknél az árrések jelentős ingadozást mutattak a szabályozás alatt:

• Búzafinomliszt (BL 55):

  • A hatósági árazás idején a saját márkás lisztet gyakran negatív árréssel értékesítették.
  • 2023 júliusában az árstop kivezetése után az árrés 10 százalék körüli szinten stabilizálódott.
  • A gyártói liszt árrése viszont 60-70 százalékos szinten állt be.

• Étkezési napraforgó-étolaj:

  • Az árstop alatt literenként akár 160 forintos negatív árréssel is értékesítették.
  • A korlátozások kivezetése után a saját márkás étolajnál 5-15 százalékos árrés alakult ki, míg a márkás termékeknél 10-15 százalék között mozgott.

• Húsok:

  • A csirkemellfilé árrése a hatósági árazás előtt 25 százalékos volt, majd a szabályozás alatt negatívba fordult.
  • A sertéscombnál hasonló volt a helyzet: az árstop előtt 40-50 százalékos volt az árrés, a korlátozás alatt viszont nullára vagy negatívba csökkent.
  • A szabályozás megszűnése után a csirkemell árrése 5 százalék körül, a sertéscombé pedig 10-15 százalék között stabilizálódott.

• UHT tej (2,8% zsírtartalom):

  • A saját márkás termékek árrése 15-20 százalékra állt be.
  • A gyártói márkás tej esetében viszont jelentős ugrás volt megfigyelhető, az árrés 60-80 százalékra nőtt.

Mire számíthatunk az árréskorlátozás után?

A kormány szerint a 30 élelmiszerre vonatkozó árréskorlátozás akár 10 százalékos árcsökkenést is eredményezhet. Nagy Márton szerint ez az élelmiszer-inflációban 2 százalékos mérséklődést hozhat.

A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a kiskereskedelmi láncok más termékek árait emelhetik, hogy ellensúlyozzák a veszteségeiket. Pontosan ez történt az árstop alatt is: a korlátozott termékek árai ugyan stagnáltak vagy csökkentek, de más, nem szabályozott termékek drágultak, ami végső soron nem csökkentette az inflációt.

A tapasztalatok azt is mutatják, hogy amikor egy ilyen szabályozást feloldanak, az árak gyorsan visszapattannak. A hatósági árak és a kötelező akciózás kivezetése után a legtöbb érintett terméknél az árrések visszaálltak a 10-15 százalékos szintre, vagy a gyártói márkás termékek esetében akár 60-70 százalékra is emelkedtek.

Összegzés: változnak az árrések, de lesz-e valódi hatása az intézkedésnek?

A kormány által bevezetett árréskorlátozás célja az élelmiszerárak csökkentése, de a korábbi tapasztalatok alapján kérdéses, hogy valóban hosszú távú hatása lesz-e. A kiskereskedelmi láncok az elmúlt években többször alkalmazkodtak a szabályozásokhoz, és más termékeken hozták be az esetleges veszteségeiket.

Az AKI és más piaci források adatai azt mutatják, hogy az élelmiszerek árrése a hatósági árazások alatt mesterségesen alacsony vagy negatív is lehetett, de utána gyorsan normalizálódott. A legtöbb alapvető élelmiszernél a 10-15 százalékos árrés a jellemző, de a gyártói márkás termékek esetében az árrések magasabbak maradtak.

Hogy az árréskorlátozás valódi árcsökkentést hoz-e, vagy csak az árak újraátrendeződnek más termékek kárára, az a következő hónapokban derül ki.