Így váltják le a csevegőprogramok a telefonálást
A hagyományos telekommunikációs eszközök használatának csökkenését és a csevegőprogramok térhódítását vizsgálta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatása. Az eredmények alapján a vezetékes és mobiltelefonok visszaszorulása már évek óta megfigyelhető, miközben a csevegőalkalmazások népszerűsége folyamatosan nő.
A hagyományos telefonhasználat csökkenése
Az NMHH adatai szerint a vezetékes telefonhasználat drasztikusan visszaesett az elmúlt két évtizedben. 2005-ben a magyarok összesen 10 milliárd percet beszéltek vezetékes telefonon, de 2023-ra ez a szám már csak 2 milliárd perc volt, ami 80 százalékos csökkenést jelent. A mobiltelefonok használata is csökkenő tendenciát mutat: 2018-ban másfél milliárd SMS-t küldtek Magyarországon, míg 2023-ban már csak egymilliárdot. A mobiltelefon-beszélgetések átlagos ideje is csökken: 2021-ben egy magánelőfizetésre átlagosan 321 percnyi indított hívás jutott, 2023-ra ez 304 percre esett vissza.
A csevegőalkalmazások előretörése
A hagyományos kommunikáció visszaszorulásával párhuzamosan a csevegőalkalmazások térnyerése figyelhető meg. Az NMHH 2023-as felmérése szerint az internethasználók mindössze 4 százaléka nem használja az internetet csetelésre, hanghívásra vagy videótelefonálásra. A többség (57 százalék) mindhárom módon kommunikál időnként. A csetelés különösen a magánjellegű kommunikációban elterjedt: az internetezők 93 százaléka használja ezt a módot személyes kapcsolattartásra, miközben munkával kapcsolatos kommunikációra csak 53 százalék alkalmazza.
Az üzleti életben és az oktatásban viszont a videótelefonálás és a hanghívás is elterjedt. Az NMHH kutatása alapján a magyar internetezők körében a legnépszerűbb csevegőalkalmazások a Messenger, a Viber és a WhatsApp.
Generációs különbségek az online kommunikációban
Az online kommunikációs eszközök használatában jelentős generációs különbségek vannak. A fiatalabb korosztályok hajlamosabbak az újítások elfogadására, míg az idősebbek jobban ragaszkodnak a hagyományos kommunikációs eszközökhöz. A 15–20 évesek alig 3 százaléka egyáltalán nem csetel, míg a 65 év feletti korosztályban ez az arány 13 százalék. Az internetes telefonálásban a legfiatalabbak 28 százaléka nem vesz részt, a nyugdíjasok körében ez az arány 41 százalék. Ezzel szemben a hagyományos mobilhívás (magáncélból) a 15–20 évesek 35 százalékának nem része a mindennapoknak, míg az idősebbeknél csak 24 százalék.
Az NMHH kutatása rávilágít a kommunikációs szokások változására, és arra, hogy az online csevegőalkalmazások miként váltak a mindennapi kommunikáció meghatározó eszközeivé. Az idősebb generációk számára a hagyományos telefonok továbbra is fontosak, míg a fiatalabbak az online platformokon keresik a kapcsolattartás lehetőségét.
Kapcsolódó cikkeink
Globális minimumadó: Az amerikai vállalatcsoportok végleg kikerülhetnek a szabályozás alól
Az elmúlt időszakban a globális minimumadó kapcsán izgalmas fejlemények játszódtak…
Tovább olvasom >Meghökkentő párosítás: a kereskedelem és a fenntarthatóság kéz a kézben is járhat
Ha a termelők és a helyi közösségek érdekeit is figyelembe…
Tovább olvasom >Így ebédel a magyar – továbbra is húsfogyasztó nemzet vagyunk
Egy friss hazai kutatás feltárta, hogyan (nem) változott a magyar…
Tovább olvasom >További cikkeink
A fogyasztói tudatosságnak a pénztárca szab határokat
Egészséges, fenntartható és megfizethető alapanyagokat, élelmiszereket szeretnének a fogyasztók vásárolni,…
Tovább olvasom >Drága falatok – egyre mélyebben kell a pénztárcába nyúlni a húsért
Hiába őrzi népszerűségét a sertéshús a magyar fogyasztók körében, az…
Tovább olvasom >Globális minimumadó: Az amerikai vállalatcsoportok végleg kikerülhetnek a szabályozás alól
Az elmúlt időszakban a globális minimumadó kapcsán izgalmas fejlemények játszódtak…
Tovább olvasom >