Így működik februártól az agráregyetem

Prof. Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja, a kuratórium tagja elmondta, hogy a versenyképes agrárgazdaság fontos eleme a kutatás-fejlesztés és az innováció. A magyar felsőoktatás és agrárkutatás hatalmas hagyományokkal rendelkezik ezen a téren, mivel az ország 15 millió ember élelmezését volt képes biztosítani a múltban, és most is. A szakember elmondta, hogy világszerte hatalmas változások vannak az agrárkutatásban, a technológiai fejlődés és tudományos tevékenység soha nem tapasztalt koncentrációja folyik, akár az állami, akár a magánszektorban. Ebből a koncentrációs folyamatból a magyar agrár-felsőoktatás se maradhat ki, és a megújult egyetemnek fontos szerepe lehet ebben. Bedő Zoltán szerint a jogelőd agráregyetemek és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) országos kutatóhálózatának integrációja révén számos területen Magyarország legnagyobb tudásközpontja jön létre. A létrejövő új egyetem egyik célja, hogy tevékenysége mind az alapozó, mind az alkalmazott kutatás-fejlesztésben, mind az innováció területén a tudomány és az agrárgazdaság számára egyaránt releváns eredményeket érjen el, egyszerre támogatva a hazai élettudomány területeit és a kapcsolódó iparágakat.

A koronavírus miatt mindenhol felértékelődött a kutatás szerepe, jelentős pályázati források állnak rendelkezésre. Az egyetem fejlődésének kulcsa a kutatás terén az, hogy hogyan tudja a forrásokat bevonzani, felhasználni és megvalósítani
– mondta Bedő Zoltán.

A szakember kifejtette, hogy a következő időszakban kifejezetten fontos a kutatói partnerkapcsolatok és a tudástranszfer erősítése. Bedő Zoltán példaként a varsói és a bécsi egyetemeket hozta fel, és hozzátette, hogy ha az új egyetem Közép-Európában kiemelkedő teljesítményt kíván nyújtani, és az oktatás, a kutatás-fejlesztés és az innováció terén is vezető szerepet szeretne elérni a térségben, szorosabbra kell fűzni a partnerkapcsolatot ezekkel az intézményekkel és a magyar tudományos szereplőkkel. A szakember szerint ez mostanra már meg is kezdődött.

Prof. Dr. Horn Péter, Rector emeritus, az MTA rendes tagja, kuratóriumi tag elmondta, hogy amióta emberi kultúrák létrejöttek, a mezőgazdaság volt az az ágazat, ami megalapozta ezeket. Az agrár volt az a terület, ami az adott kor összes tudományát egyesítve volt képes azt az élelmiszert megtermelni a kezdeti kultúráknak, ami ezek fenntartását biztosította. Ez azóta sem változott. A szakember szerint az agrárium az a tudományterület és szakterület, amely a világ minden új tudományos eredményét legelőször akarja hasznosítani, példaként hozva fel a NASA-t és a műholdas termésbecslést az 1960-as évektől napjainkig, a mezőgazdasági nanotechnológiát és az önjáró traktorokat.

A ma agrárképzés legnagyobb nehézsége, hogy a hallgatóknak vagy a szakembereknek olyan tudást kell átadni, ami ötvözi a világ tudományának szinte minden ágát. És mindezt úgy kell megoldani, hogy mellé a hallgatónak egy gyakorlati képzési hátteret is kell adni.

Ezért van az, hogy rengeteg intézménynek kell összefognia, hogy ezt a bonyolult feladatot együttesen el tudják látni. Mert a mezőgazdaság versenyképessége a sok tudományterületet hasznosítani képes emberek sokaságán fog múlni
– mondta Horn Péter.

A kihívás azért hatalmas, mert az agrárképzésben nyomon kell követni a legkülönbözőbb tudományterületeken elért eredményeket, azok fejlesztését, és ezeket be kell építeni a tananyagba. Ez hatalmas új feladata lesz ennek az egyetemnek, amit úgy kell megoldani, hogy a gyakorlati képzést is integrálják az elméletbe, mert az agrárszakma gyakorlati szakma is. Horn Péter elmondta, hogy azok a hallgatók, akik az agrárképzést elvégezték, azok a legsokoldalúbban képzett szakemberek, akik a munkaerőpiac számos területén meg tudják állni a helyüket, és mindenütt szívesen látják őket. A szakember végezetül beszélt arról is, hogy a most létrejövő agráregyetem Magyarország teljes területét lefedi. (agrarszektor.hu)