Így lett része a hétköznapoknak a mesterséges intelligencia

Az AI már ma is körülvesz minket – észrevétlenül

Az Ipsos adatai szerint a válaszadók több mint fele már találkozott AI-alapú megoldással, de sokan csak utólag ismerték fel, hogy a technológia a háttérben működött. A fiatalabbak számára már teljesen természetes, hogy olyan eszközöket használnak, amelyek mögött fejlett algoritmusok vagy akár mesterséges intelligencia dolgozik – például amikor egy film- vagy webshopajánló talál el ízlésükre, egy chatbot válaszol helyettük az ügyfélszolgálaton, vagy egy online hiteligénylés szinte magától lefut.

„A mesterséges intelligencia akkor igazán hasznos, ha nem bonyolít, hanem leegyszerűsít. A K&H-nál már ma is dolgoznak AI-megoldások az ügyfelek mögött – legyen szó egy perces hitelkártya-igénylésről, automatikus visszahívási rendszerről vagy a digitális asszisztens, Kate szolgáltatásairól. Az ügyfél ebből csak annyit érzékel, hogy a bankolás könnyebb, gyorsabb és személyre szabottabb”

– emelte ki Vadócz Zsolt, a K&H digitalizációs vezetője.

A kutatás legfontosabb megállapításai szerint a mesterséges intelligencia társadalmi megítélése összetett, de egyre elfogadottabb – különösen, ha a felhasználók érzik a közvetlen előnyeit. A válaszadók 79 százaléka szerint a vállalatoknak kötelességük nyilvánosan jelezni, ha mesterséges intelligenciát alkalmaznak, a magyarok valamivel nagyobb arányban, 82 százaléknyian vélekedtek így. Ez jól mutatja, hogy az átláthatóság kulcskérdés a bizalom erősítésében.

A kutatásban résztvevők relatív többsége, tízből négyen úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia fokozottabb használata növeli a dezinformáció mennyiségét az interneten. Ebben a kérdésben a magyar válaszadók sokkal sötétebben látják a helyzetet: 60 százalékuk vélekedik így.

Eltérő elvárások: mit gondolnak a vezetők és az ügyfelek?

Az EY kutatása szerint a vállalati vezetők – köztük vezérigazgatók, pénzügyi és technológiai döntéshozók – többsége szerint a mesterséges intelligencia bevezetése cégen belül már megtörtént, és úgy vélik, ügyfeleik is egyetértenek a technológia előnyeivel. A valóság ezzel szemben árnyaltabb: a felhasználók jelentős része aggodalommal figyeli az AI elterjedését, különösen az adatkezelés, a folyamatok átláthatósága és a felelősség kérdésében. A kutatás szerint a félrevezető tartalmak és a manipuláció lehetőségét tartják a legnagyobb veszélynek – a munkahelyek megszűnését azonban egyik csoport sem tekinti elsődleges kockázatnak.

AI a vállalatokon belül: nem mindenki érzi magát felelősnek

Érdekesség, hogy a vállalaton belül is eltérő a mesterséges intelligenciához való viszonyulás: az EY szerint leginkább a vezérigazgatók tekintik saját felelősségi körüknek az MI bevezetését és fejlesztési irányait. Ezzel szemben a HR-, pénzügyi és marketingvezetők sok esetben nem érzik közvetlen kompetenciájuknak a technológia értékelését vagy a kockázatok felmérését – ami gátolhatja a vállalaton belüli közös stratégia kialakítását.

A bizalom kulcsa: könnyű, gyors, személyre szabható

A K&H saját tapasztalatai is megerősítik, hogy az AI sikeres alkalmazásának kulcsa nem csupán a technológiai fejlettség, hanem az emberközeli ügyfélélmény biztosítása. „A bank évek óta fejleszt olyan megoldásokat, ahol az intelligens rendszerek gyorsítják és könnyítik az ügyintézést, miközben nem veszik el az emberi kapcsolódás lehetőségét” – mondta Vadócz Zsolt, a K&H digitalizációs vezetője.