Így adózhatunk 2024-ben: összefoglaló a jövő évi adótörvényeket módosító javaslatcsomagról

Szerző: Trademagazin Dátum: 2023. 06. 15. 12:12

Június 6-án a Kormány az Országgyűlés elé terjesztette (T/4243. számon) a legújabb adócsomagot tartalmazó törvényjavaslatot („Javaslat”), amelynek főbb pontjait jelen hírlevelünkben ismertetjük – írja a pWc.

Változik a gyakorlat több fronton is

Helyi iparűzési adó

Légi személyszállítást végző vállalkozókat érintő változások

A Javaslat alapján a légi személyszállítást végző vállalkozóknak (azaz azon vállalkozóknak, akik nettó árbevételének legalább 75%-a légi személyszállítási szolgáltatásból és az azzal együtt nyújtott szolgáltatásokból származik az adóévben) helyi iparűzési adó telephelyet jelent az a repülőtér, ahonnan a járatai indulnak. Esetükben a nettó árbevételük részét képezi a vállalkozó Magyarországról induló repülőjáratain nyújtott légi személyszállítási szolgáltatás és az azzal együtt nyújtott szolgáltatás ellenértéke.

Munkaerő-kölcsönzőket érintő változások

Azon önkormányzat illetékességi területén, ahol a munkaerő-kölcsönző által kölcsönzött munkavállalók az adóéven belül összesen legalább 1440 óra időtartamban munkát végeznek, a munkaerő-kölcsönzőnek telephelye keletkezik.

Változások egyedi IFRS-eket alkalmazó adózók számára

A Javaslat értelmében 2024. január 1-jétől változik és kiegészül a helyi iparűzési adóalap nettó árbevétel meghatározása azon adózói kör számára, amelyeknek a hitelintézetekre, pénzügyi vállalkozásokra és befektetési vállalkozásokra vonatkozó szabályok szerint szükséges kiszámítania az adóalapját:

Új adóalap növelő elemként jelenik meg az emissziós jogok értékesítéséből származó bevétel összege. A Javaslat indokolása szerint a jogalkotó az IFRS-ek és magyar számvitelt alkalmazó adózók közötti semlegességet kívánja megteremteni azokban az esetekben is, amikor a befektetési vállalkozás főtevékenységként végzi CO2-kvóták értékesítését.
Kikerül az IFRS-alapú nettó árbevétel meghatározásából a 40/D.§ talp szövege, ezzel elősegítve a jogszabályhely könnyebb értelmezését.

Társasági adó

A Javaslat számos, de talán szűkebb adózói kört érintő ponton módosítja a társasági adóról szóló törvény rendelkezéseit, és például

megszűnik a 2015-ben kezdődő adóévek előtt keletkezett elhatárolt veszteségek felhasználására vonatkozó (korábban a 2030. december 31-ét magába foglaló adóévben meghatározott) időkorlát;
szigorodik a termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonló társaságokra vonatkozó szabályozás. Ennek értelmében – hasonlóan a korábban az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben már látott logika alapján – az arányszám meghatározásakor az előző üzleti év mérlegfordulónapját követően szerzett ingatlanokat is figyelembe kell venni;
tartalmi változás nélkül pontosításra kerülnek a kedvezményezett eszközátruházásra vonatkozó adóalap módosító tételek tartalma;
megszűnik az egyes reklámköltségek levonhatóságának tételes tilalma.

Energiaellátók jövedelemadója

Az eddig kormányrendeleti szinten szabályozott egyes veszélyhelyzeti rendelkezéseket törvényi szintre ülteti át a szabályozás, így a jövőben a kőolajtermékkel nagykereskedelmi tevékenységet végző kereskedők, valamint a külföldről beszerzett kőolajterméket Magyarországon értékesítő kereskedők tartósan az energiaellátók jövedelemadója alanyává válnak. Ezen kívül a tervezet rendelkezik arról, hogy a külföldről és a belföldről beszerzett kőolajtermék magyarországi értékesítéséből származó bevételi arányszámról külön nyilvántartást kell vezetni, amelyre az adóalap arányos megállapíthatósága érdekében van szükség.

Személyi jövedelemadó

Számos háborús veszélyhelyzettel kapcsolatos, kormányrendeletben szabályozott előírás átkerül a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe, így különösen a családi kedvezményre, a 30 év alatti anyák kedvezményére, a munkába járásra és a SZÉP-kártyára vonatkozó szabályok.

A tervezet módosítja a bizalmi vagyonkezelésekre és a magánalapítványokra vonatkozó szabályokat. A korábbi szabályok szerint – számos feltétel betartása mellett – lehetőség volt arra, hogy a kis összegért szerzett, magas piaci értékű vagyonelemek eladásakor felmerülő személyi jövedelemadót ne kelljen megfizetni akkor, ha a magánszemély a vagyont először bizalmi vagyonkezelésbe vagy magánalapítvány kezelésébe adta. A tervezet szerint az eddigi adómegtakarítás helyett csak az adó halasztására lesz lehetőség. Ennek érdekében a tervezet részletesen szabályozza a bizalmi vagyonkezelés, valamint a magánalapítvány felállításakor felmerülő adókötelezettséget oly módon, hogy az halasztható legyen. Ezen túl a tervezet a bizalmi vagyonkezelésből, a magánalapítványból a kedvezményezetteknek nem pénzben kiadott vagyontárgyak szerzési értékét is meghatározza annak érdekében, hogy ezen eszközöknek a magánszemély által való későbbi eladása során ne keletkezzen adóelőny. Végezetül a tervezet egy, a bizalmi vagyonkezelés, a magánalapítvány oldalán felmerülő személyi jövedelemadó-terhet ír elő az ezen szervezetek által a kedvezményezetteknek biztosított szolgáltatásokra, például ingatlan használatára vonatkozóan.

Az új szabályok a törvény hatálybalépését követően történő vagyonrendelésekre lesznek alkalmazandóak.

Szociális hozzájárulási adó

Az új szabályok megteremtik az összhangot a rehabilitációs hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó szabályai között. Az új rendelkezések szerint nem csak a komplex minősítéssel rendelkező megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása esetén lehet majd igénybe venni a szociális hozzájárulási adó kedvezményét, hanem akkor is, ha a munkavállaló fogyatékossági támogatásban vagy a vakok személyi járadékában részesül.

A tervezet továbbá kiterjeszti a nem EU-s államokból Magyarországra érkező vendégmunkások részére adott nem pénzbeli juttatásokra a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget. Illetve ezen személyek után a jövőben a munkaerőpiacra lépők kedvezménye sem vehető igénybe.

Extraprofit adókat érintő változások

Az új rendelkezések szerint a kiegyenlítő szabályozási kapacitás nyújtását terhelő különadót meghosszabbítják 2024-ig, változatlan 10%-os adókulcs mellett.
A kőolajtermék-előállítók különadóját, valamint az energiatermelők különadóját is meghosszabbítja a tervezet 2024-ig, változatlan szabályok mellett.
A gyógyszergyártók különadója szintén marad 2024-ben is, csökkentett adókulcsokkal. 2024. január 1-jétől kezdődően az adó mértéke a következők szerint alakul:
- az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,5% (a korábbi 1% helyett),
- az 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 1,5% (a korábbi 3% helyett),
- a 150 milliárd forintot meghaladó része után 4% (a korábbi 8% helyett).
A gyógyszeradó Gyftv.-től eltérő szabályozását 2024-ig meghosszabbítja a tervezet, azzal, hogy a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén a különadó mértéke a korábbi 28%-ról 40%-ra emelkedik.
A feldolgozóipari gyártók az energiaellátók jövedelemadójának 2024. adóévre fizetendő adóelőlegét a 2023. adóévre fizetendő adó alapján állapítják meg és a 2024. adóév 6. hónapjának 20. napjáig vallják be. Az adóelőleget a 2024. adóév 7. hónapjától kezdődően hat egyenlő részletben kell megfizetni minden hónap 20. napjáig.
A távközlési pótadót szintén meghosszabbítja a szabályozásl 2024-ig, azzal, hogy a 2024-ben kezdődő adóév 5. hónapjának utolsó napjáig a 2024-ben kezdődő adóévre a 2023. évre megállapított pótadóval egyező összeget kell bevallani és megfizetni pótadóelőleg formájában.
A biztosítási pótadót szintén meghosszabbítja a tervezet 2024-ig a 2023-ban is alkalmazandó adómértékekkel. A pótadó előleg összege a 2024. január 31-ig bevallandó pótadó összegével egyezik meg, melyet 2024. május 31-ig kell bevallani és megfizetni. A 2024. adóévi pótadó összegét 2025. január 31-ig kell majd bevallani és megfizetni.
Az új rendelkezések a kiskereskedelmi adót is meghosszabbítják 2024-ig, részben módosított adókulcsokkal. Az adó mértéke a 2024-ben kezdődő adóévben a következők szerint alakul:
- az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,
- az 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15%,
- a 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%,
- a 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,5% (a korábbi 4,1% helyett).
A bányajáradék mértéke az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és szabadáron értékesített földgáz esetében a 2024. évben továbbra is 42% marad. A termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében a bányajáradék mértéke 48%-ról 24%-ra csökken. A próbatermelés során, valamint a termelési műszaki üzemi terv alapján, 2008. január 1. után üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében pedig 36%-ról 18%-ra csökken. A bányavállalkozók szénhidrogén kitermelési kötelezettsége 2024-ben is a 2021-ben kitermelt mennyiséggel azonos marad.
Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendeletet rendelkezéseitől eltérően a 2024. adóévben a kőolaj fajlagos értéke nem lehet kevesebb, mint 230.000 forint / tonna, illetve a földgáz fajlagos értéke nem lehet kevesebb, mint 35.000 forint / MWh.

Pénzügyi tranzakciós illeték

2023. augusztus 1-jétől változik a pénzforgalmi szolgáltatók tranzakciós illeték szabálya. A Javaslat értelmében várhatóan a szabályozás hatálya alá fog tartozni minden pénzforgalmi szolgáltatási, hitel- és pénzkölcsönnyújtási, pénzváltási, pénzváltásközvetítési tevékenységeket végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személy, ha a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél illetősége Magyarországon van. Ezzel a módosítással bővül azon külföldi személyek köre, akik potenciálisan a szabályozás hatálya alá fognak tartozni.

Továbbá a Javaslat pontosítja, hogy 10.000 forint az illetékkötelezettség felső korlátja az olyan típusú tranzakciók esetén, amelyeket 0,3%-os pénzügyi tranzakciós illeték terhel.

Értékpapír tranzakciós illeték

A pénzügyi tranzakciós illeték módosítással párhuzamosan, 2023. augusztus 1-jétől a tervezet átemeli az extraprofit adó szabályaiból a pénzügyi tranzakciós illeték szabályai közé az értékpapír tranzakciós illeték szabályrendszerét. A Javaslat az átemeléssel a pénzügyi tranzakciós illeték szabályaihoz igazítja az adónem hatályát, amely szerint a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző külföldi személyek akkor kerülnek a szabályozás hatálya alá, ha a szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő ügyfél illetősége Magyarországon van. Ezzel párhuzamosan létrejön egy új mentességi jogcím, amely alapján nem terheli adókötelezettség azon értékpapír vételeket, amely esetében az értékpapírszámla tulajdonosa nem magyar adóügyi illetőségű személy.