Az agrártermelőkre idén is nehéz év vár

Nehezebb évre számít a tavalyinál a a Kukorica Kör Egyesület

A költség áremelkedési súly teljesen felborult, most fog kialakulni egy másik gazdálkodási élettér, de ebbe nem mindenki fog tudni beleilleszkedni. Az Európai Parlament elfogadta a KAP-ot, ami szintén változásokat hozhat. Hitelhez is egyre inkább csak úgy lehet jutni, ha a termelők, vállalatok bizonyos zöld feltételeket tudnak vállalni, mivel a bankok is csak így tudják biztosítani a finanszírozást. Flórián Zoltán elárulta, hogy minden projektnél felmérik, hogy milyen zöld feltételeket tud biztosítani egy adott termelő/cég, illetve, hogy mennyire tud környezetbarát lenni a beruházás során – ezt egy kérdőív segítségével derítik fel.

Sokirányú a nyomás a mezőgazdaságra, sokkal precízebb tevékenységet kell végezni. Úgy gondolom, hogy a precíziós gazdálkodás nem csak a technológiát jelenti. Ez a gondolkodás és a gazdálkodás egésze, magába foglalja a humán erőforrást és a pénzügyi oldalt is, mindent precízen kell végezni most már! A szakértő kiemelte, fontos lenne az, hogy a kukoricában rejlő potenciál sokkal jobban ki legyen használva, hektárra vetítve még nagyobb hozamokat lehessen elérni. A magasabb szintű kihasználás elengedhetetlen, az Egyesület is ezt próbálja segíteni. Az amerikai USDA (Mezőgazdasági Minisztérium) szerint a 2021-2022-es gazdasági évben több mint 1,2 milliárd tonna kukoricatermés várható a világon – ez rekord lenne, hiszen korábban sosem volt erre példa.

A koronavírus-járvány, az eltöredező logisztikai láncok, a keresleti és kínálati sokkok és sok más tényező is negatívan befolyásolja az ágazatot/ágazatokat. Emellett komoly problémát okoz az orosz-ukrán konfliktus is, hiszen az ukránok az egyik legnagyobb napraforgóolaj exportőrök, míg az oroszok a gáz egyik fő exportőrei. A két ország közötti csata pedig nem tesz jót az amúgy is több sebből vérző gabonapiacnak. Ezek viszont inkább csak torzíthatják a piacot, ami viszont tényleges mozdíthatja is, az a dél-amerikai termés. Egyik nap optimista hírek érkeznek, míg másnap már inkább derűlátóbbak. Egy biztos: minden szem Dél-Amerikára fókuszál, a termelők tűkön ülve várják az eredményeket, hiszen ezek lesznek a meghatározóak az egész piacon.

Kína szintén problémát jelent, hiszen az elmúlt 5 évben az import dinamikáját exponenciálisan növelik. A szójánál is van emelkedés, ami nem meglepő senki számára is, amire azonban érdemes odafigyelni, az a búza importja, ami a nulláról több millió tonnára ugrott – ez szintén nyomja fel az árakat. Zábrák Gergely, a Hungrana Kft. vezető beszerzője optimista az ukrán-orosz konfliktus illetően. Megemlítette, hogy tavaly körülbelül 6,3 millió tonna körüli kukoricát sikerült betakarítani, ami közepesnek mondható, ha az elmúlt 5-10 évet nézzük. Az állattartás nagy mennyiséget vesz fel, a vetőmag szintén, és persze az élelmiszeriparral is kell számolni. Megoszlanak a vélemények, egyelőre nincs hivatalos mérleg, de vannak olyan megközelítsek, melyek szerint a magyarországi belső felhasználás nagyjából több mint 4 millió tonna.

Magyarország nettó exportőr búzából és kukoricából is, olyannyira, hogy volt/van olyan év, amikor a kukoricatermés közel fele exportja ment/megy, a búza esetében is hasonló a helyzet- mondta Zábrák Gergely.

Hozzátettem, hogy úgy látja, bizonytalanság fog maradni a piacon, és fent fognak maradni a magas árak. Minden drágult, a logisztika, a konténerek, hajózás, szállítás és még sok minden más is, ezek pedig be fognak ékelődni a gabonapiacra is. Komoly inflációcunami van világszerte, köztük Magyarországon is. Ez viszont nagyon „fáj” a Nemzeti Banknak, a Pénzügyminisztériumnak és persze a lakosságnak. De mit lehet ilyenkor tenni?

Jobb fejszámoló gazda nincsen a magyar gazdáknál, de most már a valóság az, hogy bizony le kell ülni a gép elé és precízen kiszámolni mindent. Eljött az idő, hogy fillérekre kell tudni, hogy mi, hogyan fog megtérülni ilyen inputanyagárak és piaci viszonylatok, költségek mellett. Sokan el fognak bizonytalanodni, de nem mehetnek már úgy a dolgok, mint eddig. Így tehát már elkerülhetetlen, hogy nagyon komoly kalkulációkat végezzen minden termelő és minden vállalat, nem lehet úgy gazdálkodni, mint az elmúlt évtizedekben. A talaj egészségére pedig sokkal nagyobb hangsúlyt és figyelmet kell fordítani. (MTI)