Idén könnyítés várható a kötelező parlagoltatás szabályaiban
Magyarország és más uniós tagállamok hosszú hónapok óta vívott szakmai küzdelmei, valamint az európai gazdatüntetések segítették elérni azt az eredményt, hogy 2024-ben könnyítést kapnak a mezőgazdasági termelők Brüsszeltől a számukra leginkább fájó egyik előírás, a kötelező parlagoltatás új szabályainál.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2023/01/soil-g6df7bf385_1920-300x197.jpg)
(Fotó: Pixabay)
Az ukrán import miatti piaci zavarok és a magas inputköltségek miatti nehéz gazdasági helyzetben a gazdálkodók termelési mozgásterét bővítő lehetőséggel hazánk is élni fog – jelentette be Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A kiharcolt derogáció – melynek jogi szabályozását kedden hirdette ki az Európai Bizottság – lényege, hogy a mezőgazdasági termelőknek elegendő mindössze 4 százaléknyi nem termelő területet kijelölni szántóföldjeik esetében a HMKÁ 8. számú előírás keretében, és ezt a kötelezettségüket is akár teljes egészében teljesíthetik növényvédő szer használata nélkül termesztett nitrogénmegkötő növényekkel vagy másodvetéssel – emelte ki az államtitkár.
Ez a szabályozás alapja
A Közös Agrárpolitika 2023-2027 közötti támogatási időszakának keretei között a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMKÁ) fenntartását segítő előírások az egyes támogatásokat igénylőkre nézve kötelező jellegűek. Az Európai Bizottság keddi döntése a feltételesség szabályrendszerének HMKÁ 8. számú előírása könnyített teljesítését teszi lehetővé idén, ahova többek között a nem termelő tájképi elemek és területek minimális arányára vonatkozó előírás, valamint a védett tájképi elemek megőrzésének előírása is tartozik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy parlagon hagyott terület nélkül is megfelelhetnek a gazdálkodók ennek a HMKÁ szerinti kötelezettségüknek. További könnyítés, hogy a másodvetésekre korábban főszabályként alkalmazandó 0,3-es szorzótényezőt is felemelték az idei év tekintetében 1-re, tehát a másodvetéses teljesítésnél sem kell nagyobb területtel számolni.
Az ily módon megváltozott alapkövetelmények miatt lehetőség nyílik az idei évben az Agro-ökológiai Program (AÖP) megfelelő szántóföldi gyakorlatát is kiigazítani
Tehát az a gazdálkodó is élhet a 8. számú HMKÁ előírás keretében megnyíló derogáció lehetőségével, aki az AÖP-ben a szántóterület meghatározott arányának nem termelő területként történő kijelölését választja. – A kései brüsszeli döntés ellenére az Agrárminisztérium elkötelezett a gazdálkodók számára könnyítést jelentő átmeneti szabály alkalmazása mellett, ezért élni fogunk az uniós jog adta lehetőséggel, és megtesszük a szükséges kiigazításokat a végrehajtáshoz elengedhetetlen nemzeti jogszabályainkban. Mindez természetesen nem elegendő eredmény az adminisztrációs terhek csökkentése terén, ezért hazánk számos új javaslattal fog élni ezen a területen – hangsúlyozta Feldman Zsolt.
AM
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
A Magyar Marketing Szövetség a szakma utánpótlásáért
A Magyar Marketing Szövetség aktívan tesz a szakma jövőjéért, ezért…
Tovább olvasom >A Tetra Pak bejelentette, hogy Alex Henriksen lesz a kelet-európai régió ügyvezető igazgatója
A Tetra Pak, a világ egyik vezető élelmiszerfeldolgozással és csomagolással…
Tovább olvasom >A hulladék körforgásáról fejlesztett új oktatási modulokat a Coca-Cola Magyarország
A körforgásos gazdaság alapjairól, és a víz, valamint az energia körforgásáról szóló, online tananyag…
Tovább olvasom >