Idén is gyorsan nő a lakosság fogyasztása
A korábban gondoltnál gyorsabban emelkedő GDP, keresetek és fogyasztás alapján a GKI Gazdaságkutató Zrt. 3,8 százalékról 4 százalékra emelte idei növekedési előrejelzését. A belföldi felhasználás gyors emelkedése miatt a külkereskedelmi többlet csökken, a külső egyensúly azonban az EU-transzferek gyorsuló beérkezése következtében tovább javul. Mivel a költségvetés széles körben előlegezi meg azok beérkezését, a pénzforgalmi hiány magas, az államadósság csökkenése pedig szerény lesz.
Az EU a kedvező konjunktúrához viszonyítva magas hiány miatt kiigazítást vár a magyar kormánytól. A világgazdaságban a kereskedelmi háború eszkalációjának veszélye csökkent, az iráni, a török és az olasz helyzet viszont az energiaárakra és árfolyamokra már most is negatívan hat.
Márciusban az ipar, különösen az építőipar növekedése látványosan lefékeződött, az iparé az első kéthavi, átlagosan 5,4 százalékos bővülés után 2,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, az építőipar dinamikája pedig az első kéthavi 35 százalék után 1,4 százalékra zuhant. Ebben szerepe volt a sok márciusi hosszú hétvége következtében kevesebb munkanapnak, de a lassulás ennek figyelembevétele mellett is látványos. Az építőiparban az év egészében is a 2017. évi 30 százaléknál sokkal szerényebb, de így is gyors, tíz százalék körüli emelkedés várható. Az iparban a járműipari konjunktúra bizonytalansága ellenére még lehetséges a tavalyi öt százalék körüli ütem megközelítése. A korai húsvét megdobta a márciusi kiskereskedelmi forgalmat, mely az első kéthavinál közel 1,5 százalékponttal gyorsabban, 8,5 százalékkal bővült. A szálláshelyek árbevétele pedig 17 százalékkal, az első kéthavinál csaknem kétszer gyorsabban emelkedett. Idén a lakosság fogyasztása 4-4,5 százalékkal bővül.
A bruttó keresetek dinamikája lassuló, de még mindig gyors. 2018-ban hét százalék körüli, nagyon magas, de a tavalyi két számjegyűnél kisebb reálkereset-növekedés várható. A munkanélküliség egy év alatt 0,7 százalékponttal, 3,9 százalékra csökkent, ráadásul ez a közmunkáslétszám több mint húszszázalékos mérséklődése mellett ment végbe. Ez az adat az egyik legkisebb az EU-ban. Ha azonban a közmunkásokat is munkanélkülinek tekintenénk, a magyar munkanélküliségi ráta 7,4 százalék körüli lenne, ami magasabb az EU átlagánál.
Az infláció áprilisra 2,3 százalékra gyorsult, az első négy hónap átlaga 2,1 százalék. A leggyorsabban az élvezeti cikkek ára emelkedett; a dohányáruknál júliustól újabb adóemelés várható. Átlagon felüli az élelmiszerek áremelkedése is. Az üzemanyagoké áprilisban kezdett emelkedni, majd májusban kapott lendületet a világpiaci olajár emelkedése és a forint gyengülése következtében. A benzin 400 forint körüli literenkénti ára azonban még így is jóval elmarad a hat évvel ezelőtti 450 forintos ártól. Az év egészében 3 százalék körüli áremelkedés valószínű. A forint gyengülése – mivel a Fed kamatemeléseit az MNB nem követi – várható volt, gyors és látványos bekövetkezte azonban főleg a Törökország iránti bizalmatlanság tovaterjedésének következménye. //
Kapcsolódó cikkeink
Új gazdasági „akcióterv”: Reális-e a háztartási hitelállomány további növelése?
A hazai lakhatási válság sajnálatos velejárója, hogy a többség nem…
Tovább olvasom >Banai Péter Benő: jövőre a magyar gazdaság 3 százalék fölött növekedhet
Jövőre a magyar gazdaság, a gazdasági semlegesség értékelvű politikájára támaszkodva…
Tovább olvasom >Digitális vállalatok Magyarországon
Az elmúlt évtizedek alapján világosan látszik, hogy azok a cégek…
Tovább olvasom >További cikkeink
A magyar családi vállalkozások együttműködésbe fektetnek, nem a generációváltásba
A ma Magyarországon működő 515 ezer társas vállalkozás több, mint…
Tovább olvasom >Hogyan fognak az európaiak vásárolni az idei ünnepi szezonban?
A ShopFully és az Offerista Group az „Holiday Shopping Study…
Tovább olvasom >Új napelemparkkal bővül a Nestlé szerencsi gyár
Jövő márciusban lép működésbe az az 1,5 GW éves teljesítményű…
Tovább olvasom >