Idén is a kiskereskedelmi forgalom csökkenésére számítanak a szakértők

Az idén sem számítanak érdemi fordulatra a szakértők, a várakozások szerint kisebb mértékben, de tovább csökken a kiskereskedelmi forgalom. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az európai tendenciának megfelelő a magyar kiskereskedelem alakulása.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentése szerint tavaly novemberben 4,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi értékesítés volumene az egy évvel korábbihoz képest.

Suppan Gergely szerint a kiskereskedelmi forgalom tavalyi átlagos visszaesése 2,1 százalékos lehetett. A TakarékBank senior elemzője a bérek és nyugdíjak várható szerény mértékű idei reálnövekedése miatt a kiskereskedelmi forgalom stabilizálódására számít, ami az év második felében bázishatások miatt akár kisebb növekedést is mutathat. A stabilizálódást a januárban megugró fogyasztói bizalom is előrevetíti, ez azonban még nem elég ahhoz, hogy érdemi fordulat kezdődjön ebben az évben. Idén összességében 0,7-1 százalék közötti mértékben csökkenhet a kiskereskedelmi forgalom. A továbbra is igen gyenge belső kereslet dezinflációs hatásai miatt azonban a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy a KSH november végéig elkészített összesítése szerint tavaly az első negyedévet követően folyamatosan esett a fogyasztás. Az előrejelzések szerint a decemberi vásárlások ugyan felfelé húzták a mérleget, de az év egészét tekintve 2012-ben is csökkent előző évhez képest a kereskedők forgalma az eladott árumennyiséget tekintve. A kereskedelmi szövetség szerint az előrejelzések azt mutatják, hogy 2013-ban sem tud növekedni a kereskedelmi fogyasztás, a piac kisebb mértékű zsugorodása várható.

Az idei minimálbér-emelés kedvező ugyan a legkisebb keresetűek számára, a rezsicsökkentés átcsoportosítható megtakarítást jelent, az élelmiszereknél pedig az inflációs nyomás gyengülése várható a hazai mezőgazdaság jobb terméskilátásai miatt. Ugyanakkor a gazdaság teljesítményének változatlan szintje fékezi a vásárlóerő bővülését, és a különböző adó-, illetve közterhek áthárítása is költségnövekedést jelent a háztartások gazdálkodásában – írja az OKSZ.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az adatokat értékelve kiemelte, hogy az európai tendenciának megfelelő a magyar kiskereskedelem alakulása. A tárca közleménye szerint az Eurostat eddig rendelkezésre álló adatai alapján az EU 12 országában mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom novemberben, míg 10 országban növekedést regisztráltak. Az eurózónában 2,6 százalékos volt a visszaesés átlagos mértéke, míg az EU 27 átlagára vetítve 1,3 százalékos.

A negatív kiskereskedelmi statisztikákat magyarázzák külpiaci események, emellett a hazai magas eladósodottság leépítése és a lakosság óvatossága is szerepet játszik az alacsony belső keresletben. A nemrég publikált GKI fogyasztói bizalmi index 2-3 hónap óta tartó folyamatos javulása némi optimizmusra adhat okot a jövőt illetően – fogalmaz közleményében a tárca.

A GKI fogyasztói bizalmi indexe – a hétfőn kiadott jelentés szerint – januárban a novemberi és decemberi kismértékű emelkedést követően jelentősen megugrott, s másfél éves csúcsára jutott. (MTI)