Idén és jövőre is 4 százalék körül nőhet a gazdaság

Idén és jövőre is 4 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Piac & Profit üzleti magazin konferenciáján.

Kiemelte: az Európai Unió átlagát meghaladó növekedési rátával párhuzamosan a GDP-arányos államadósság tovább mérséklődik, és az államháztartási hiány is az uniós elvárásoknak megfelelően 3 százalék alatt marad 2017-ben és 2018-ban is.

Az ország további fejlődése szempontjából a KT elnöke gondnak nevezte, hogy a versenyképességet tekintve Magyarország rosszabb teljesítményt mutat fel, mint a V4-ek többi állama.

Kovács Árpád elmondta: a 2017-2018-as évek a tavalyinál jobb gazdasági trendjéhez hozzájárul, hogy az uniós források „kedvező hátszelet” biztosítanak a gazdasági növekedéshez.

A jövőben a vállalati beruházások élénkülnek, ezt az uniós források mellett a bővülő lakossági kereslet és a növekvő, 2,5-3 százalékos infláció is támogatja majd. Kockázatok között említette a KT elnöke a munkaerő-piac kihívásait, illetve a demográfiai trendek kedvezőtlen alakulását.

Kovács Árpád rámutatott: a munkaerő-piac gondjaihoz is hozzájárul, hogy Magyarország egyes északi, illetve keleti megyéi az elmúlt években elvesztették lakosságuk mintegy 10 százalékát, mivel ezekből az országrészekből jelentős számú dolgozó vállalt munkát külföldön. Ennek némi pozitív hatása is volt a hazai gazdaságra, az elmúlt években mintegy 1000 milliárd forintot utaltak haza a külföldön dolgozó magyar munkavállalók, ez az összeg idehaza jelentett többlet fogyasztói keresletet – jelezte a KT elnöke.

Rámutatott: az utóbbi években évi 10 százalékkal kaptak több forrást a magyar kis- és középvállalatok (kkv-k), ezekben az években kapunk választ arra a kérdésre, hogy innovációra fordítják-e ezt a plusz forrást a kkv-k, vagy bérkiegészítésre használják majd fel.

Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter, az OXOLab tulajdonosa kiemelte: jelentősen növelni kellene Magyarországon a K+F kiadásokat. Napjainkban az ország a GDP mintegy 1,5 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre és innovációra, míg a skandináv-országok, illetve Dél-Kelet- Ázsia országai a bruttó hazai termék 4-5 százalékát fordítják ilyen célra. (MTI)