Idén csütörtökre esett a túlfogyasztás napja
Idén csütörtökre esett a túlfogyasztás napja: a Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén augusztus 1-jén lépi át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, valamint elnyelni.
A WWF Magyarország az MTI-hez eljuttatott összegzése szerint 1970-ben még december 23-ra érte el az emberiség a túlfogyasztás határát. A világ átlagához képest a magyar adat még rosszabb, ugyanis Magyarországon május 25-én jött el a fordulópont. A hazai fogyasztás olyan , hogy ha mindenki hozzánk hasonlóan élne, akkor az emberiség kevesebb mint 5 hónap alatt élte volna fel a Föld egész éves erőforrásait – hangsúlyozzák.
Mint kiemelik, a túlfogyasztás napja rávilágít arra, hogy a jelenlegi fogyasztási szokásaink hosszabb távon nem tarthatók fenn. Pedig a kettős környezeti válságot – a klímaváltozást és a biológiai sokféleség drasztikus csökkenését – jelentős mértékben az emberiség természetet kizsákmányoló életmódja és a gazdaság fenntarthatatlan működése okozza.
A klímaváltozás a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válásával fenyeget, a biológiai sokféleség csökkenése pedig az ökoszisztémák stabilitását veszélyezteti. A kettő egymással összefügg, és együtt súlyosbítják a környezeti krízist – írják.
„A legfontosabb dolgok, amit önmagunkért és a bolygóért tehetünk: együnk kevesebb húst, szigeteljük az épületeinket, repüljünk és autózzunk kevesebbet”
– idézi a közlemény Szilágyi Artúrt, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértőjét, aki hozzátette, hogy az így megtakarított pénz és munkaidő többek között egészségesebb helyi közösségek létrehozására, valamint a természetben töltött minőségi időre is fordítható.
Ahhoz, hogy vissza tudjunk térni egy olyan élethez, mellyel nem használjuk túl az erőforrásokat és nem feszegetjük a bolygó eltartóképességének határait, elengedhetetlen lenne egy rendszerszintű változás, paradigmaváltás a gazdaságban, a pénzügyi ösztönzők és a szakpolitikai keretek teljes újragondolása – olvasható a közleményben.
Az idáig vezető folyamatban azonban nem szabad lebecsülni az egyéni fogyasztói döntések jelentőségét – mint például az energiafogyasztás csökkentését, a hulladék minimalizálását, a helyi, szezonális élelmiszerek fogyasztását vagy az impulzusvásárlás kerülését, hiszen ezekkel a lépésekkel jelentősen hozzá lehet járulni a globális erőfeszítésekhez – áll az összegzésben.
Kapcsolódó cikkeink
Két magyar város, ahol helyi fiatalok formálják a fenntartható jövőt
Villámárvizek, soha nem látott viharok, aszály és extrém hőhullámok, perzselő…
Tovább olvasom >A Felelős Gasztrohős Alapítvány és a WWF Magyarország közös kampányt indít
A Felelős Gasztrohős Alapítvány és a WWF Magyarország közös kampányban…
Tovább olvasom >Fenntarthatósági erőfeszítések: valóság vagy látszat?
Mennyire fontos ma az emberek számára a fenntarthatóság személyi és…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >