Idén borimportra szorulunk
Nehéz év az idei a magyar gyümölcstermesztőknek, a tavaszi fagyok szinte mindenütt óriási pusztítást végeztek. Reményük talán csak a szőlőtermesztőknek van, ám a 22 borrégió nem egyformán élte meg az elmúlt hónapok időjárásait. Talán a legnagyobb veszteség a kunsági borvidéket érte, hiába érkeznek egyre jobb homoki borok erről a vidékről, amelyek frissek, üdék, lendületesek és könnyen ihatók, így a nemzetközi versenyeken is kihívták már maguknak a figyelmet. Idén, akinek nincsenek tartalékai, alig tudja majd átvészelni a veszteségeket.
Szentpéteri Attila szőlész-borász, a Szentpéteri Borpince vezetője a Hajnal-táj riporterének is megmutatta a homokbuckák közötti földeket. A gazda a tavalyi évvel elégedett, az ideivel már kevésbé: a téli fagy a szőlő 70-80 százalékát elvette, van olyan fajta, amiből egyáltalán nem lesz a tőkén, úgy számol, a térségben akár kétmilliárdos veszteség is keletkezhet. A maradék az önköltség felét sem fedezi, így most tartalékaikat élik fel, az önköltség hiánya miatt leállnak a pályázatokkal, és igyekeznek túlélni ezt az esztendőt. Szentpéteri ugyanakkor nem fél a piacvesztéstől, azt mondja, az ország más vidékein talán nincs ekkora baj.
A borosgazdát erősíti a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára is, aki szerint több kedvezőtlen tényező összeadódása miatt idén annyi bor sem lesz az országban, amennyi a belső fogyasztást fedezné, így eddig példátlan módon nettó borimportőrök leszünk. Horváth Csaba ugyancsak a Hajnal-tájban elmondta: az EU borpiaci reformjának keretében 2005-től Magyarország több mint 11 ezer hektárnyi ültetvényfelületet vágott ki támogatással, azaz ez a termésmennyiség hiányzik. A másik ok, hogy az elmúlt két évben az átlagnál jóval kevesebb szőlő termett: a tőkékről 2010-ben mindössze 1,9 millió, tavaly alig 2,5 millió hektoliter jött le, ami azt jelenti, hogy az évi 24 liter/fős évi belföldi fogyasztásból kiindulva a hazai fogyasztásnak megfelelő mennyiség sem termett meg az országban.
Rövid távú megoldás egyelőre nincs, a legfontosabb feladat most megóvni a termést. Bízni abban lehet, hogy az elmúlt időszakban a szerkezet-átalakítás nyomás sikerült jobb termésbiztonságú ültetvényeket létrehozni, és talán a két szűk esztendő után most már bővebb évek jönnek, így a 3-3,5 millió hektós termés nem ábránd lesz, hanem valóság – fogalmazott a szakember a Hajnal-tájban.
(mr1-kossuth.hu)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Nehéz helyzetben a sertéshúságazat: emelkedő költségek, csökkenő fogyasztás és átalakuló szokások
Évek óta kihívásokkal néz szembe a hazai és az uniós…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >