Idén 9 százalékkal emelkedhetnek az átlagkeresetek
A tavaly decemberben kötött bérmegállapodás hatására, amelynek értelmében 2019. január 1-től 8 százalékkal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, idén az átlagbérek vélhetően 9 százalékkal emelkednek majd – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kereseti adatait. Ugyanakkor megjegyezték, a pontos becslést nehezíti, hogy idén a statisztikai hivatal már új módszertannal méri a béreket.
A KSH csütörtöki közlése szerint tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 360 000 forint volt, 10,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 2018. január-decemberben a bruttó átlagkereset 329 900 forint, a nettó átlagkereset 219 400 forint volt, egyaránt 11,3 százalékkal nőtt az előző évihez viszonyítva.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-nek eljuttatott kommentárjában közölte, a tavaly kötött bérmegállapodás és az egyre fokozódó szakemberhiány miatt idén 9 százalékkal nőhetnek az átlagbérek, ami a várt 3 százalékos infláció mellett 5,8 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet. Ezzel együtt 2013-tól 2019 végéig már mintegy 51 százalékkal nőhetnek a reálkeresetek.
Ugyanakkor kiemelte, hogy a bérnövekedésre jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások is tükröznek.
Az elemző szerint az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a devizahitelek rendezésével kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek eljuttatott kommentárjában megjegyezte, a bérek idei alakulását nehéz megbecsülni, részben a KSH módszertani váltása, részben pedig a cafetéria átalakítása miatt.
A béren kívüli juttatások rendszerének módosítása miatt a bérek dinamikusabban nőhetnek, mint 2018-ban, ugyanakkor a rendelkezésre álló jövedelem ennél csak jóval mérsékeltebb ütemben bővülhet.
Mindezek hatására az idei béremelkedés reálgazdasági hatása mérsékeltebb lehet, mint tavaly, ráadásul a dinamikusan emelkedő infláció a reálbér-növekedést is jelentősebben mérsékli – fogalmazott az elemző. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
KSH: augusztusban a bruttó átlagkereset 628 800 forint volt, 13,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit
2024 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 628…
Tovább olvasom >Úton a „gazdasági semlegesség felé”: bérfelzárkózás
Úgy tűnik, a Kormány elhatározta, hogy erőltetett bérfelzárkózást hajt(at) végre…
Tovább olvasom >Agrometeorológia: a napraforgónak és kukoricának jól jött az eső, az aratásra váró búzának és repcének nem
A napraforgónak és kukoricának jól jött az elmúlt egy hét…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >