Ide most benézek!

Fogadjuk el, hogy a mosdóban a tökéletes higiénia alapkövetelmény! Ehhez minden hozzáadott „többletnek” – illemhelyi kényelmi eszközöknek, kreatív ötletnek – pr-értéke is van: beszélnek róla.Mindenekelőtt az elvárás a mellékhelyiséggel szemben az, hogy elsődleges feladatait kulturált, tiszta körülmények között lássa el. Az alapfelszereltségben szinte alig lehet különbség egy osztályon felüli vagy egy átlagos étterem között. A fajansz mindenhol fajansz! – mondhatnánk. Az igényesség nem itt kezdődik, bár tagadhatatlan, hogy már itt is teremthetünk a higiénikus mellett élményszámba menő viszonyokat.
Az illemhelyen tapasztalt élmények sokszor meghatározók a vendég számára. S míg egy jól sikerült fogásról kevesen akarnak hosszan áradozni, a mosdóban kapott különleges benyomásról könnyebben beszélnek az emberek. Egy lehajtható babapelenkázót például nemigen felejtenek el a kisgyermekes családok. Az elegánsan felcsavarva felhalmozott gyapjú kéztörlők lassan természetessé válnak az első osztályú magyar éttermekben is, de a hölgyek számára kis dobozkában kihelyezett „elsősegély-felszerelést” már nem mindennapi figyelmességként könyveli el a legtöbb nő.
Ott vannak aztán az extra ötletek. Például a rendszerváltás után az első budapesti nyilvános illemhelyen, a Batthyány téren zeneszóra végezhette dolgát a polgár. Gyakorlati jelentősége nem sok volt a dolognak, mégis tele volt a hírrel az egész média. Az elgondolás „továbbfejlesztett” változataiban több a ráció: vannak olyan amerikai éttermek, amelyek vécéjében már televíziókészülékek vannak a falakra szerelve, hogy a vendég ne maradjon le például egy meccs egyetlen momentumáról vagy a tőzsdehírekről sem.
Ugyancsak bárkinek „elújságolható” idea volt egy azóta már megszűnt budapesti kávézó megoldása a helyszűkére: az ajtók domborúak voltak, így hordós kialakításukkal megnövelték a mozgásteret. Nem ennyire olcsó, de legalább ennyire eredeti egy tengerentúli étteremben a kabinokra került, különleges, átlátszó üvegajtó – a vendég képet kap a higiéniai állapotokról –, de abban a pillanatban, mikor a kuncsaft becsukja maga után az ajtót, tejopálossá válik, diszkrét magányt biztosítva, és látványosan jelezve, hogy a fülke foglalt…
Van, ahol kaland a mosdólátogatás. A sok gátlással nem megvert német fiatalok között módfelett sikeresek a „jópofa” illemhelyek. Egy müncheni szórakozóhely tulajdonosai az egymással szemben lévő női és férfitoalettek mosdórészében kicserélték a három fésülködőtükör közül a középsőt ablaküvegre! Kézmosás közben így a fiúk és a lányok – nem kis meglepetésre – nem saját arcukat pillantják meg. Megfelelő téma a báron belüli és kívüli kapcsolatfelvételhez, beszélgetéshez, nem? Egy dortmundi diszkóban a hölgyek válaszfal nélküli dupla vécében intézhetik dolgukat – bizarr, de a geg sokáig és messzire vitte a hely nevét.
Amerikában a vendéglátós célja a mosdóval nem a meghökkentés, hanem a hozzáadott élmény nyújtása. Luxustoaletteket bizonyára mindenki látott már filmeken. Vannak azonban olyan mellék(?)helyiségek – persze mindig a női! –, ahol a tulajdonos bárpultot alakított ki. Olvastunk olyanról, ahol állítólag a hölgyek örömét egy meztelen felsőtestű férfi mixer teszi teljessé. Egy chicagói klubban osztályon felüli bútorok között olyan italokat is kínálnak, amelyeket a vendégtérben nem is szolgálnak fel. Ha a hölgyek randevúja nem megfelelően alakul, nemegyszer itt szedik össze magukat. Vannak, akik a partnerük előtt nem akarnak dohányozni. De a női mosdó kiváló helyszín a leánybúcsúztatókhoz is.
Na és persze a reklámszakma: a vécébe is utánunk hozzák a hirdetéseket. A férfimosdóban üzenet van a piszoár felett, a piszoáron, sőt már a piszoárban is, igaz, utóbbiról pozitív összefüggésben szólhatunk: Angliában egy szerkezet, ha érzékeli a használatot, hangosan figyelmezteti a delikvenst, hogy ha ivott, ne üljön a volán mögé!