Huzavona a haszon körül

Több magyar vonatkozású kötelezettségszegési eljárás ügyében hozott döntést január végén az Európai Bizottság. A három menekültügyi dosszié mellett bíróság elé viszik a kiskereskedelmi ágazat szabályozását.

Brüsszel azért fordul az EU Bíróságához, mert a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó magyar szabályok véleménye szerint nem egyeztethetők össze az uniós direktívákkal. Szerintük a magyar szabályozás megfosztja a fogyasztókat és a vállalkozásokat attól, hogy maradéktalanul élvezhessék az egységes piac előnyeit. Úgy véli, hogy a magyar jog szembe megy az áruk szabad mozgásának elvével és a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló uniós rendelettel.

A kifogásolt magyar jogszabály szerint a kiskereskedőknek egységes haszonkulcsot kell alkalmazniuk a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre, függetlenül attól, hogy bel-, vagy külföldi eredetűek. Brüsszel szerint ezzel sértik az áruk szabad mozgására vonatkozó uniós jogot, hiszen, ha olcsóbb a külföldi, hátrányos helyzetbe kerül a hazai termékekhez képest.

Másodsorban Brüsszel szerint Magyarország nem tesz eleget az uniós rendelet szerinti kötelezettségeinek sem, mivel a mezőgazdasági termékek esetében akadályozza a szabad árképzést, és nem biztosítja a tisztességes versenyt. „A magyar jog azzal, hogy azonos haszonkulcsot ír elő minden termékre, megakadályozza, hogy egyes importőrök és importált termékeket kínáló kiskereskedők vonzóbb kiskereskedelmi árakat kínálhassanak a fogyasztóknak” – mutat rá közleményében a testület.

A vita már két éve tart, mert a Bizottság a 2017 februárjában megküldött felszólító levelével indította meg a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. A levelet 2018 márciusában indokolással ellátott vélemény követte, amelyben a Bizottság felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a szóban forgó kiskereskedelmi korlátozást. Mivel a magyar hatóságok kitartottak álláspontjuk mellett, a Bizottság úgy határozott, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.

Érdekes, míg ebben az ügyben korrekt piaci eljárást emleget Brüsszel, addig nyugat- és kelet-európai, kettős élelmiszer-minőséggel szemben már megengedőbb. De az újabb V4-összefogásnak köszönhetően, a decemberi módosítást követően, a román elnökség visszatette a kettős minőségű élelmiszerről szóló vonatkozásokat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló tervezetbe, miután azt a korábbi osztrák elnökség kivette. //