A hűtési lánc megszakítása ma már nemcsak minőségi, hanem élelmiszerbiztonsági kockázat: a romlási folyamatok gyorsulása miatt a hőmérsékletet a teljes útvonalon – a feldolgozástól a raktározáson és szállításon át a bolti tárolásig – kontroll alatt kell tartani. A hűtött áruknál jellemzően 2–7 °C, fagyasztott termékeknél pedig -18 °C az irányadó, miközben termékkategóriánként (hús, hal, leveles zöldség) ennél szűkebb optimumok is megjelennek, derül ki a Dachser Tudástár sorozat friss részéből. .
A modern hűtési láncok alapját történetileg Carl von Linde 1876-os mechanikus hűtőgépe teremtette meg: a hűtés ipari alkalmazásával vált reálissá, hogy az élelmiszerek nagy távolságra, kiszámítható minőségben jussanak el a vevőkhöz. Az 1950-es évekre a bizalmi lánc – termelő, feldolgozó, logisztikus, kereskedő – globális rendszerré állt össze, ahol az egyik szakasz hibája a teljes ellátási út minőségét veszélyezteti.
A gyakorlatban a 21. század egyik nagy változása, hogy a hűtési lánc „láthatóvá” vált: a HACCP-alapú működés mellett alapelvárás lett a szigetelt raktár, a gyors átrakodást segítő dokkoló, a hőmérsékleti adatok időbélyegzett dokumentálása és a telematikai követés. A DACHSER például a Food Logistics üzletágában valós idejű adatgyűjtésre épít: a hűtőterek többpontos szenzorozása és az online kontroll azt a célt szolgálja, hogy a hőmérsékleteltérés azonnal észrevehető és kezelhető legyen.
A gyorsaság továbbra is kulcstényező: a hűtés csak akkor „tartja” a minőséget, ha közben a szállítás és az átrakodás is zökkenőmentes. Ebben a modellben kap szerepet az European Food Network is: a hőmérsékletszabályozott gyűjtőszállítmányozásra szervezett hálózatok célja, hogy a friss és fagyasztott termékek a lehető legkevesebb megszakítással jussanak el a kereskedelmi pontokra.
