Húszezer új munkahely nyílhat Magyarországon
A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének és a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Szövetségének becslése szerint akár húszezer új munkahelyet is jelenthet, amennyiben sikerül a foglalkoztatást rugalmasabbá tenni Magyarországon.
Ehhez a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó Uniós elvárásokat a Magyarországon kialakult foglalkoztatási gyakorlatnak megfelelően kell alkalmazni – figyelembe véve egyebek mellett az egyenlő bánásmódra és az irányelv minimális kötelezettségére vonatkozó elvárásokat – ellenkező esetben újra teret nyer magának a szürke vagy fekete foglalkoztatás, amelynek eredményeként csökken a befizetett járulék mértéke, a Munkavállalók pedig kiszolgáltatottabbak lesznek és növekedhet a munkanélküliség.
Az innovatív foglalkoztatással a gyártás, termelés, logisztika, call center, shared service center, adminisztratív területeken van lehetőség új munkahelyek teremtésére illetve a gazdasági válság hatására leépített saját és kölcsönzött munkaerő rugalmas foglalkoztatási formában történő visszaépítésére, ha követnénk a pozitív uniós példát. Magyarországon a kölcsönzött munkaerő aránya 1,4% a teljes foglalkoztatottsághoz képest, míg ez az arány az Európai Unióban ismét meghaladja az 1,8%-os mértéket. Ez a különbséget figyelembe véve, felzárkózva az EU országaiban alkalmazott atipikus foglalkoztatottak arányához akár húszezer új munkaerő alkalmazását jelenthetné. 2009 óta újra dinamikusan fejlődő munkaerő-kölcsönzés intézménye nélkül az új munkahelyek nagy része egyáltalán nem jött volna létre – mondta el Köves Balázs, az SZTMSZ alelnöke. A munkaerő igényt a vállalatok más (belső) megoldással fedték volna le – pl. túlóra – melyek nem járnak együtt új munkahelyek létesítésével.
A kölcsönzés keretében végzett munka segíti továbbá a hátrányos helyzetűek (ideértve a megváltozott munkaképességűeket és kisebbségeket is) munkaerő-piacra történő visszatérését, pályakezdők elhelyezkedését, ezáltal növelve az aktív munkavállalók számát növelve a Magyarországon foglalkoztatottak aktív munkaképes dolgozók arányát. A kölcsönzés növeli a munkaerő-piac rugalmasságát, biztosítva a megfelelő munkafeltételeket, kölcsönzött munkavállalók jogait.
Fontos továbbá, hogy minél magasabb a kölcsönzés aránya a foglalkoztatási rátához képest, annál alacsonyabb az adott gazdaságban a fekete foglalkoztatás szintje. Az átlagos munkaerő-kölcsönzési penetráció 1%-os növekedése megközelítőleg 13%-kal csökkenti a fekete foglalkoztatás arányát. A kölcsönzés keretében végzett munka több ezer korábban illegálisan foglalkoztatott munkavállalót hoz vissza a munkaerő-piacra, és ezáltal elősegíti feketemunka elleni küzdelmet.
Az MMOSZ 2010 októberében elvégeztetett kutatása szerint a megkérdezett munkáltatók 90%-a elégedett az atipikus foglalkoztatási formákkal és szívesen választja későbbiekben is a foglalkoztatás ezen formáit. A munkaerő-kölcsönzés, mint az egyik legismertebb atipikus foglalkoztatási forma legfontosabb előnyei, hogy nem csak időt és költséget takarít meg egy megrendelő számára, de egyszerűbb adminisztrációt is biztosít – emelte ki Dénes Rajmund a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Szövetségének alelnöke.
A munkaerő-kölcsönzés kiszélesíti az elérhető foglalkoztatási megoldásokat a munkavállalók számára is. Segítségével az emberek az életstílusuknak megfelelő hivatásban teljesedhetnek ki. A rugalmas munkavállalás egyben lehetőség a munka-magánélet egyensúly megteremtésére.
Ezeket a foglalkoztatási formákat megfelelően kiaknázva új alapokra helyezhetjük a magyar munkaerő-piacot. Ezek előnyei között nemcsak a foglalkoztatási ráta növelését tarthatjuk számon, hanem a már hosszabb ideje munkanélküliek újrafoglalkoztatását is. Mindehhez azonban elengedhetetlenül szükséges a jogi szabályozás megfelelő átformálása, mint például a kölcsönzés maximális, a magyarországi foglalkoztatási gyakorlatnak megfelelő időtartamának meghatározása, vagy a határokon átnyúló kölcsönzés kérdésének rendezése. Természetesen fontos, és kiemelt szempontot kell, hogy képezzen az atipikus foglalkoztatási formában alkalmazottak egyenlő bánásmódban való részesítése – minden téren.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Éles árverseny és kihívások a magyar élelmiszeriparban
A magyar élelmiszerpiacon komoly árverseny alakult ki, mivel a forgalom…
Tovább olvasom >A magyar vásárlók stresszmentes karácsonyt szeretnének: online előre vásárolnak és 100 000 forint felett költenek ajándékokra
A magyarok idén több mint 100 000 forintot terveznek karácsonyi…
Tovább olvasom >Visszaesett az élelmiszerár-emelkedés, nem várható jelentős drágulás év végéig
Az elmúlt két évben meredek élelmiszerár-emelkedést tapasztaltak a fogyasztók Magyarországon,…
Tovább olvasom >