Húszezer hektárnyi szőlőterület újult meg 2010 óta

Magyarországon 2010 óta 20 ezer hektárnyi szőlőültetvény újult meg, 1500-2000 hektárral nőtt a szőlőterület, a ténylegesen betelepített terület 80 ezer hektár – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kedden Budapesten, a szőlő- és bortermelők számára készült tájékoztató kiadvány ismertetésekor.

A Szövetségben a szőlő- és bortermelőkkel című kiadvány nyolc év együttmunkálkodását reprezentálja azokkal a kiváló szakemberekkel, gazdákkal, akik nagyon sokat tettek azért, hogy a magyar bor egyre jobb minőségű legyen, külföldön és belföldön egyaránt visszanyerje rangját – mondta a tárcavezető. Hozzátette: mára nagyon látványos minőségi javulás és szolid mennyiségi gyarapodás is jellemzi e fontos területet.
A 20 ezer példányban készült füzetet elsősorban a szőlő- és bortermelőkhöz juttatják el – közölte Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott.
Fazekas Sándor kitért arra, hogy a borok világa a magyar identitás elválaszthatatlan részét képezi, hungarikumok is vannak köztük, a Tokaji Aszú, a Törley pezsgő és az Egri Bikavér.
Kiemelte, hogy a mintegy 40 ezer szőlő- és bortermelővel együttműködve sikerült lépésről lépésre megvalósítani a borászok 12 pontjában foglaltakat, a szakmai fórumokon felvetett javaslatokat, új hegyközségi törvény született, amivel létrejött a borászok önkormányzata.
Egyszerűsödött a támogatások igénybevétele. Mintegy 20 ezer hektár szőlőültetvény újult meg a közös uniós agrárpolitikai források felhasználásával. A szőlő-bor nemzeti támogatási programban 2014 és 2018 között 145,5 millió euró áll rendelkezésre – ismertette a miniszter.
A vidékfejlesztési programban a borászat fejlesztésére mintegy 40 milliárd forint jut, évente 8,5 milliárd forint, ami lehetővé teszi, hogy a technológiai fejlődés folyamatos legyen és a borászok a belső piacon is bírják a versenyt az import termékekkel szemben – tette hozzá.
A miniszter beszélt arról is, hogy az új jövedéki törvény megnyitotta a lehetőséget a kisüzemi bortermelői kategória bevezetésére, ami érdemi segítséget nyújt a Magyarországon működő borászatok közel 90 százalékának. (Kisüzemi bortermelőnek az számít, aki 3 év átlagában legfeljebb 1000 hektoliter csendes bort, illetve legfeljebb 10 ezer liter kistermelői pezsgőt állít elő, ők mentesülnek az adóraktári követelmények teljesítése alól, és pincekönyv helyett egy könnyített, kisüzemi bortermelői regisztert vezethetnek.)
A tárcavezető felhívta a figyelmet a Nemzeti borkiválóság programra is, melynek védjegyeit több mint 1500 bortétel viselheti, a kiválasztott borokat a Borkiválóságok könyve sorozat évente megjelenő köteteiben mutatják be. Kitért arra is, hogy 2017-ben elindult a Nemzeti borkincstár program, a kormány közel 1,5 milliárd forintot biztosított a tolcsvai muzeális pincében található borászati kincsek vizsgálatára, kezelésére, valamint a tárolás feltételeinek javítására és a bemutathatóság lehetőségének megteremtésére.
Fazekas Sándor hangsúlyozta: a magyar borok a nemzetközi versenyeken is jól szerepelnek, világszerte egyre ismertebbek, mintegy száz országba jutnak el.
A kiadvány bemutatóján részt vett Lőrincz György bortermelő is, aki egyebek mellett arról beszélt, sok segítséget, támogatást kaptak, a piacépítésben is vannak előrelépések. A termelőknek ugyanakkor nem szabad elfelejteniük, hogy nekik maguknak is rengeteget kell tenniük annak érdekében, hogy versenyképes borok szülessenek – mondta. (MTI)