Húsz alakuló cégből egy lesz sikeres
Több tízezer gazdasági társaságot alapítanak évente Magyarországon a hazai vállalkozók, ám ezek csaknem negyven százaléka kérészéletűnek bizonyul, és csak minden huszadik produkál elfogadható eredményeket öt év alatt – idézi az Opten céginformációs szolgáltató elemzését a Világgazdaság Online. Szűkebb értelemben minden háromszázadik vállalkozás tekinthető igazi startupnak.
„Az adatok elemzése első ránézésre kiábrándító, ám kicsit mélyebbre ásva azt tapasztaljuk, hogy mérhető mennyiségben vannak elfogadhatóan vagy jól működő startupok, sőt igazi sikertörténetek is fellelhetőek a megszűnt cégek tízezrei mellett” – mondta Pertics Richárd, az Opten céginformációs üzletágának igazgatója.
2009-ben mintegy 41 ezer tisztán hazai érdekeltségű társaság jött létre Magyarországon, ebből jelenleg csak 26 ezer működik, tehát a cégek közel 40 százaléka már el is tűnt a gazdaságból. „Riasztóan magas az induló vállalkozások között a megszűnések aránya. Ez számos okra vezethető vissza. A legfontosabbak az üzleti terv nélküli cégalapítások és a kényszervállalkozások születése, de a gazdasági környezet keresleti és finanszírozási oldala sem volt túl kedvező a 2009-et követő években” – mondra Pertics Richárd.
Ha megvizsgáljuk a Magyarországon alapított cégeket, azt tapasztaljuk, hogy az alapító vállalkozóknak nem az első, hanem a második, harmadik vagy sokadik próbálkozásai, valamint hogy jellemzően nem a friss diplomás korosztályból kerülnek ki a tulajdonosok. A vizsgált időszakban alapított társaságoknak mindössze 37 százaléka volt a tulajdonosok első vállalkozása, az összes többi cég már új nekifutásnak számít. Az arány általánosságban is jól mutatja, hogy az első vállalkozások többnyire nem sikeresek.
Az alapításkori tulajdonosok átlagéletkora 39 év, tehát az egyetemről frissen kijövő vagy csak néhány év tapasztalattal rendelkező vállalkozók közel sincsenek túlsúlyban, sőt az innovatív technológiákra épített cégeket is többnyire komolyabb tapasztalattal rendelkező magánszemélyek hozzák létre.
Annak, hogy egy induló vállalkozást mikor tekintünk startupnak, az egyik mutatója az árbevétel alakulása lehet. Az elaprózott magyar cégstruktúrában egy 100 millió forintos árbevételű vállalkozás már tényezőnek számít, hiszen az összesen 570 ezer működő cégből csak 50 ezer éri el ezt a limitet. A 2009-ben indult 41 ezer vállalkozásból 2014-re csaknem 2200 érte el a 100 millió forintos árbevételt: ezek a cégek számítanak hazai viszonylatban jól teljesítőnek. Ötéves működése alatt az Opten adatai szerint 142 gazdasági társaság ért el egymilliárd forintos árbevételt, ami már igazi sikertörténetnek tekinthető.
A startupok másik ismérve a külföldi tulajdonosok megjelenése a cégben. Ez az indikátor nem teljesen egyértelmű, hiszen Magyarországon elterjedt gyakorlat az is, hogy a megszüntetés előtt álló vagy eljárás alá vont cégek egyik napról a másikra lenyomozhatatlan külföldi tulajdonoshoz kerülnek. Önmagában a külföldi tulajdonos belépése tehát nem feltétlen jelent sikert, ilyesmiről csak akkor beszélhetünk, ha a cég árbevétele is jól alakul, vagy tőkeemelés történik a tulajdonosváltással egyidejűleg. A 2009-ben alapított cégek közül ezeknek a feltételeknek az Opten adatai szerint 140 társaság felelt meg: ők azok, ahol a külföldi tulajdonos úgy jelent meg, hogy a 2014-es árbevétel 100 millió forint felett volt, vagy jelentős tőkeemelést hajtottak végre. A legszűkebb értelemben véve ezek azok a cégek, amelyekre startupként tekinthetünk.
Az induló magyar tulajdonú vállalkozások jelentősége nemzetgazdasági szinten sem elhanyagolható. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy a 2009-ben alapított és azóta is működő 26 ezer ilyen vállalkozás ma 78 ezer embernek ad munkát, azaz átlagosan három főt foglalkoztatnak főállásba bejelentve. (vg.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Cégtrend 2024-ben: pozitívabb félév, de még mindig negatív üzenet
Az elmúlt öt év legalacsonyabb cégszámát idén júniusban regisztrálták. Az…
Tovább olvasom >3,4%-kal bővült a fogyasztás
A KSH megerősítette, az idei első negyedévben 0,8%-kal nőtt a…
Tovább olvasom >Varga Mihály: meg kell erősíteni a magyar gazdaság szuverenitását, a hazai élelmiszeripart
Európa jövője egyenrangú, szuverén tagállamokkal biztosítható, ezért a kormány továbbra…
Tovább olvasom >További cikkeink
Nagy Márton: A hazai fogyasztás erősödik
A hazai fogyasztás erősödik, a belső kereslet és az ettől…
Tovább olvasom >Októberben 2 százalékra gyorsult az eurózóna inflációja
Éves szinten 2 százalékra gyorsult a fogyasztói áremelkedés az euróövezetben…
Tovább olvasom >KSH: augusztusban 443 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet
Augusztusban a kivitel volumene 5,6, a behozatalé 4,5 százalékkal csökkent…
Tovább olvasom >