Húsvét előtt: a tojás ára csökkent, a bárány- és birkahús drágult

Tavaly óta 45 százalékkal csökkent a tojás beszállítói ára, a bika- és bárányhúsért azonban csaknem 20 százalékért többet kell fizetni. Az ágazati szakértők azt mondják, érdemes figyelni az áruházláncok akciós termékeire, hiszen a termékek súlya, mérete eltérő lehet, s az olcsóbb termékek általában külföldről érkeznek.

Az Agribusiness.hu beszámolójából kiderül, hogy jelenleg termelői áron 14-15 forint a tojás beszerzési ára, ez a kiskereskedelemben az M-es, azaz a közepes méretű tojásokra vonatkozik. A fogyasztói ár nem „mozog” ilyen alacsonyan, 28-32 forint között van. Húsvétkor általában jelentősen, 30 százalékkal nő a hazai tojásfogyasztás, azaz mintegy harmadnyi a bővülés. Földi Péter, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) szaktanácsadója a lapnak úgy nyilatkozott, az ünnepre való tekintettel a nagy áruházláncokban figyelemfelkeltő akciókkal találkozhatunk, ám ezek korántsem olyan nagy kedvezmények, mint ahogyan azt először gondolnánk.

Mégpedig azért, mert ezekben a boltokban S-es méretű, zömmel kicsi tojások fordulnak elő keverten, néhány közepes nagyságú tojással együtt. Ez tehát becsapós akció, ha a tojások súlyát vizsgáljuk, nem is annyira éri meg kifizetni az értük kért árat, persze az is igaz, hogy az apróbbak a fiatal tyúkok első tojásaira utalnak. Hiszen az állatok termelése koruk függvénye, minél fiatalabb egy állat, annál kisebb tojásának a mérete – magyarázta a szakember. Ám a hazai piac mégis behozatalra szorul, ami inkább az élelmiszeripari feldolgozást érinti. A kereskedők járnak jól ezzel minden szempontból, mintsem a fogyasztók.

Az olcsó tojások leginkább Lengyelországból érkeznek, de spanyol, illetve német földről is számottevő az import. Ha ez még nem lenne elég a hazai piacnak, az Európai Unió egy új szabvány bevezetését is szorgalmazza, ami a tartás technológiai változásaira irányul. Konkrétan a régi típusú ketrecek, állattartási körülmények javítására vonatkozik, a ketreceket ugyanis állatjóléti megfontolásból ki kell cserélni korszerűbbekre, az állatok igényeinek megfelelően. Ez az uniós szabvány például nagyobb helyet ír elő a tyúkok tartásához. Amíg eddig 550 négyzetcentiméter jutott egy tyúkra, a jövőben 750 négyzetcentiméter.

Így azoknak a gazdáknak a számára, akik eddig ketrecben tartották jószágaikat – zömmel 90 százalékuk termelt így – nagy gondot okoz ez az átalakítás. Ugyanis a korszerűsítés 3500 forintot „emel ki” tyúkonként az állattartók zsebéből. Erről a jelenlegi gazdasági helyzetben nyilván csak kevesen tudnak lemondani, így jelenleg 80 százalék fölötti azoknak a gazdálkodóknak az aránya, akik még a régi típusú ketrecekben helyezik el a tojást tojó állatot. Földi Péter úgy tudja, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium előbb-utóbb bevezet erre a megoldásra is egy támogatást, ami körülbelül a költségek 40 százalékát fedezi majd.

A húsvét közeledtével a bárány és bikafogyasztás is megnő hazánkban. A tojással ellentétben azonban iitt jelentős áremelkedéssel szembesülhetnek a fogyasztók. Bátor Árpád a Juh Terméktanács elnöke az Agribusiness.hu-nak azt mondta az árak 18,5 százalékkal magasabbak a tavalyinál, amely elsősorban az állatállomány csökkenésének tudható be.

A tavalyi évhez képest 25 százalékkal csökkent a bárányok állománya, a birkáké szintén, s 10 százalékkal kevesebb anyajuh van az elnök szerint. A csökkenés egyik oka a kedvezőtlen időjárás, ami nemcsak a mezőgazdaságban, de az állattartásban is nagy gondokat okozott az elmúlt időszakban. A legelők víz alá kerülésével, a legeltetés, valamint a takarmányozás sem volt egyszerű, erre a tápok magas ára a válasz. Aminek Bátor Árpád sem örül, hogy így ma 70-80 százalékkal drágább a takarmányozás költsége, mint az ezt megelőző években. Viszont a piac jobb, mivel a bárányok ára szintén magasabb, ugyanis fél eurós növekedés mutatkozik a tavalyi 2,7 euró helyett, az ár így jelenleg 3,2 euró.

Azonban a hazai bárányhús fogyasztás igen elenyésző, mindössze 20-25 dekagramm az, amit egy magyar állampolgár elfogyaszt évente, ez az összes húsfogyasztásunk alig fél százalékát teszi ki. Rendszerint húsvétkor nő meg iránta a kereslet, de ilyenkor is inkább a szállodák, éttermek körében népszerű. Így az igazi termelői kihívást az export jelenti. Magyarországról a legtöbb bárány Olaszországba kerül, mintegy 95 százalékban, Ausztria aránya 5 százalék az exportban.

Ezekbe az országokba 13 kilogrammos súly feletti bárányokat visznek ki, ami a húsvétot megelőző időszakban a legkedvezőbb, ezután majd Görögországba kezdődik meg az exportálás. Jelenleg a bárányok húsának értéke kilogrammonként 3000-3500 forint között változik, a három fő (ünnepi) értékesítési időszak: a húsvét, augusztus közepe; Nagyboldogasszony ünnepe és a karácsonyi időszak.

A Juh Terméktanács elnöke szerint konkurenciának számítanak az Új-Zélandról érkező birkák, amik már másfél éves állatok, de a helyiek még báránynak nevezik őket. Ugyanis árukat tekintve olcsóbbak, mint a hazaiak, de teljes mértékben különbözőek. A juhágazatot érintő hír, hogy a csekély számú hazai bárányfogyasztást, és a hazai piac fellendítését, valamint az export állomány megerősítését, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) áprilisi támogatásával segíti – írja az Agribusiness.hu nyomán a Világgazdaság Online.