Húsvét: édességből az ismert márkanevek által garantált minőséget keresik a magyar családok
A húsvéti ünnepkörhöz tartozóan csokoládét és édességet tízből négy magyar család vásárol. A szezonális finomságok vásárlóközönsége évek óta stabil, de a háztartások által vásárolt mennyiség egyre csökken – derül ki a GfK Háztartáspanel adataiból. A húsvéti sonka az adatok tanúsága szerint az idősebb háztartások számára fontosabb, a fiatalabbak kisebb arányban vásárolják ezt a húskészítményt.
A húsvéti időszak elengedhetetlen termékei a csokoládé figurák, a meglepetést tartalmazó tojások, valamint a hagyományos édességcsomagok. E húsvéti édességek fogyasztási szokásainak elmúlt évekbeli tendenciáit vizsgálva megállapítható, hogy a háztartások által vásárolt mennyiség évről évre csökken. A piac mennyiségbeli szűkülését nem a vásárló háztartások arányának visszaesése okozza. A szezonális édességek vásárlói bázisa évek óta stabil: tízből négy család vásárol húsvéti édességet. A háztartások által megvásárolt mennyiség viszont csökkenő tendenciát mutat.
Ami az egyes termékfajtákat illeti, a családok közel egyötöde által vásárolt húsvéti ajándékcsomag iránti kereslet esett vissza jelentősen a tavalyi évben. Míg a 2012-es húsvéti időszakban átlagosan 1860 forintot költött egy háztartás ajándékcsomagra, addig tavaly már csak átlagosan 1580 forintot szánt az ünnepi ajándékra. Ezzel szemben négyből egy család vásárol csokoládé figurát, és az e kategória iránti kereslet stabilnak mondható. Húsvéti nyulakra, tojásokra, illetve egyéb figurákra megközelítőleg 1950 forintot költött egy háztartás mindkét vizsgált évben.
Az ünnepi édesség vásárlásánál az ismert márkanevek és az általuk garantált minőség fontos szempont a magyar családok számára. A kereskedelmi márkák jelentősége a húsvéti édességek piacán továbbra is messze elmarad a napi fogyasztási cikkek teljes piacán mért átlagnál. Az olcsóbb sajátmárkás termékek iránti fogyasztói bizalom csökkenésére következtethetünk abból, hogy a sajátmárkás húsvéti édességek vásárlói bázisuk közel 40 százalékát vesztették el a 2013. március-áprilisi időszakban a megelőző évhez képest.
A kereskedelmi csatornák közül a tavalyi húsvéti szezonban a hipermarketek tovább tudták erősíteni piaci pozíciójukat. A legtöbb megvásárolt szezonális finomság e bolttípusból származott. A hipermarketek növekedésével párhuzamosan csökkent a diszkontok mennyiségi értékesítésben meglévő súlya mind a húsvéti ajándékcsomagok, mind a csokoládé figurák esetében. A szupermarketek csak a csokoládé figurák piacán tudták szerepüket erősíteni, tavaly a háztartások által vásárolt mennyiség mintegy ötöde e csatornán keresztül került értékesítésre.
A háztartások által vásárolt húsvéti csokoládéfigurák és ajándékcsomagok mennyiségének megoszlása a kereskedelmi csatornák között, 2012. március-április és 2013. március-április (az adatok százalékban kifejezve)
Húsvéti csokoládéfigura |
2012 |
2013 |
Húsvéti ajándékcsomag |
2012 |
2013 |
|
Hipermarket |
38 |
41 |
Hipermarket |
24 |
35 |
|
Szupermarket |
15 |
19 |
Szupermarket |
9 |
7 |
|
Diszkont |
19 |
16 |
Diszkont |
51 |
40 |
|
Kisbolt |
20 |
18 |
Kisbolt |
11 |
11 |
|
Egyéb |
8 |
7 |
Egyéb |
5 |
7 |
Forrás: Háztartáspanel, GfK
Az édesség mellett az ünnepi időszak másik hagyományosan fontos terméke a húsvéti sonka. Míg a tavalyi év egy átlagos hónapjában ötből egy háztartás vett sonkát, addig a húsvéti szezonban a duplájára emelkedett a sonkát vásárlók száma. A húsvéti főtt-füstölt sonkát vásárlók életkorát vizsgálva megállapítható, hogy az idősebb – 50 év feletti háziasszony által vezetett – háztartások vásárolták nagyobb arányban ezt a hagyományos húskészítményt. A 39 évnél fiatalabb háziasszony által vezetett háztartások országos arányukhoz kevésbé vettek sonkát.
A húsvéti időszak jelentőségét mutatja, hogy a háztartások tavaly ekkor vásárolták az éves szinten elfogyasztott sonkamennyiség közel felét. Ugyanakkor a 2012-es csúcsidőszakhoz képest 9 százalékkal kevesebb sonka fogyott 2013-ban. A kategória értékbeli forgalma lényegileg stabil maradt a jelentős áremelkedés miatt.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Nehéz helyzetben a sertéshúságazat: emelkedő költségek, csökkenő fogyasztás és átalakuló szokások
Évek óta kihívásokkal néz szembe a hazai és az uniós…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >